Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

külföldet is kuruzslási és természetesen vagyonszerzési célból. Egész Európát bejárták, sőt Kínáig és Perzsiáig is eljutottak. Több intézkedéssel igyekeztek megakadályozni külföldi kóborlásukat, leginkább sikertelenül. Hazai és külföldi hírességüknek vagy talán hírhedtségüknek megvoltak a reális alapjai; először is Thurócz vármegye igen gazdag volt gyógynövényeikben, másodszor pedig nagyon kevés és szegényes volt a termőterülete. Főleg az utóbbi kényszerítette az itt élő népet a kereskedésre. A Helytartó Tanács, Thurócz vármegye kérésére — bizonyíthatóan — ezekre való tekintettel engedélyezte 1792-ben, majd 1798-ban összesen 6-féle olaj csak magyarországi árusítását, azzal a megszorítással, hogy ezeknek az olajoknak a hitelességét előzőleg a megyei tisztifőorvossal kell ellenőriztetni. Ezzel a nem éppen szerencsés engedéllyel — kétségkívül — hazai működésüket nemhogy csökkentették volna, hanem inkább fokozták. A Nagyszékelyben elfogott 12 olaj árus közül Vaiss János elmondta, hogy 3 csoportban dolgoztak és 30 éve, hol Ausztriában, hol Magyarországon minden, féle olajokkal kereskedtek. Nem titkolta, hogy a különböző olajokon kívül a náluk található porok „mindenféle gyökerekbül vágynak készítve, a lapos pogátsák tiszta rozslisztbül készültek és meg vágynak mindenféle színre festve, a golobitsok pedig kütejbül állanak. Ami az kis üvegekben vagyon

t az mind szarvasfaggyú és a sebek gyógyittására osztogattuk. A farkasgégét pedig a lovak hizodalmasságára adogattuk és mindezeket Varalin városában lakozó fábriciustól, Szucsek Jánostól vásároltuk.. .".

49 A 12 tagú csoport minden tagja rendelkezett egy útlevéllel és Thurócz vármegye tisztifőorvosától származó, a már említett 8-féle olaj hitelességét igazoló attestátummal. Egy nagyon becses korabeli dokumentumnak tűnik az a kis német nj elvű könyvecske, amelyet szintén ezeknél az olaj árusoknál találtak. Ez a kis könyvecske összesen 39 szert, túlnyomórészt olajokat ajánl, pontosan meghatározva, hogy ezek, mely betegségekre vagy tünetekre használhatók sikerrel. Anélkül, hogy ezeket részletezném, megállapítható, hogy közülük — főleg a növényi drogokat — empirikus alapon valóban sok esetben helyesen alkalmaztak, követve a népi gyógyászat hagyományait. Ezt bizonyítja a Helytartó Tanácsnak az előbb ismertetett 8-féle olaj árusítására vonatkozó engedélye, mely hivatalosan elismerte ezeknek hatásosságát. Viszont az sem kétséges, hogy a 39 úgynevezett gyógyszernek a legtöbbje valóban a tanulatlan nép becsapására szolgált. Például ez a könyv a szent jánosgyökér „erényeit" hosszasan tárgyalja és szemmel vert, megrontott gyerekek, felnőttek, állatok gyógyítására, szédülés és fejfájás ellen, kólika vagy terhességgel kapcsolatos panaszokra, vagy akár terhességmegszakításra, valamint nehéz szülés esetén egyaránt hasznosnak véli lenyelve, füstölve, szárítva stb.

60 Az elfogott olajárusok ügyében a bíróság kikérte Babits Mihály tisztifőorvos szakértői véleményét is. Babits Mihály, mint eseteinkből is láthatjuk, következetesen harcolt a kuruzslás ellen, a megye közegészségügyének megjavítása érdekében. Ebben az esetben is határozottan azt javasolta a bíróságnak, hogy „ ... ezek az olajárusok a kereskedéstől örökre tiltassanak el és utasíttassanak vissza az ekeszarvához, hogy mindennapi kenyerüket ezentúl jó lelkiismerettel kereshessék meg, és ami adózó népünknek, amelyik betegsége idején a szükséges leveshez való sót is alig tudja megvásárolni, a jövőben soha többé ne tudjanak ártani. Gyógyszereik, amelyek részben hatástalanok, részben veszedelmesek, részben megromlottak, koboztassanak el. Ezeknek gyártója, Szucsek János büntettessék meg és koboztassanak el tőle a szerek. A náluk található 15* 227