Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

Ezeken kívül a szekszárdi uradalom — a Helytartó Tanács 1829. év március 23-án kelt 8066. sz. rendelése értelmében — továbbra is évenként 6 öl tűzifával volt köteles segíteni a kórházat. Ezeknek eredményeképpen ismét lehetőség adódott a Ferenc kórház bővítésére; ugyanis az 1829. évben Kronik József árváitól 821 Ft 30 krajcárért megvették az ispotállyal szomszédos házat. Ez az épület azonban az ágyszám növelését nem szolgálta, mert rossz állapotban lévén, azt lebontották és helye udvarul szolgált.

43 A szekszárdi kórház első három évtizedének történetét összefoglalva megállapíthatjuk, hogy ezen intézmény, megalapítását követően — fennmaradásáért — igen sok nehézséggel küzdött. Bővítésére irányuló törekvések csak későn, 1826-ban valósultak meg, amikor „a tébolyodottak háza kegyes adakozásból felépült".

3 A kórházhoz ekkor — a tágas udvaron kívül — a kápolna, 2 betegszoba, 1 konyha és az 1810. évben vett ház tartozott, ahol a „gyámolóné" lakott és ahol a négy fűtetlen kamrában az elmebetegeket helyezték el. Meg kell állapítani, hogy ezen intézmény iránt a lakosságnak nem volt nagy bizalma. Évente 40—70 beteget gyógyítottak itt, akiknek többsége „vándorló legény" volt. A kuruzslás elleni harc megyénkben Megyénk orvostörténetére vonatkozó régi adatok után kutatva, sikerült olyan iratokra akadni, amelyek a kuruzslókra és kuruzslásra igen érdekes adatokat tartalmaznak. Ezeknek bemutatása nemcsak rendkívüli érdekességük miatt érdemes és tanulságos, hanem azért is, mert ezeknek ismeretében sokkal kézenfekvőbb az az óriási fejlődés, amit az orvostudomány az utolsó 3—4 emberöltő alatt megtett. Ügy vélem, hogy mindannak a jobb megértéséhez, amiről itt szó lesz, szükséges annak is rövid ismerete, hogy voltaképpen e megyében milyen körülmények közt élte a maga életét az a nép, amelyik átvészelte a török hódoltságot, vagy annak megszűnte után ide költözött. Tolna megye a török hódoltságig több, mint félezer lakott helyet számlált és ebből a sűrű népességből a hódoltság végére mindössze 75 falu maradt meg, hogy aztán a Habsburg-uralom első negyedszázada alatt még további 39 falu pusztuljon el, majdnem lakatlanná tévén e vármegyét. A megmaradt falvakban is alig volt néhány családból álló lakossága s miként a hivatalos vármegye jelentette a nádornak; 6—8 mérföldet kellett megtenni, hogy egy-egy élőlénnyel találkozzék az ember. A gyér és magárahagyott lakosság, az elvadult területeken hősies munkát végzett azért, hogy magának otthont és megélhetést teremtsen.

44 Ez az elvadult természeti viszonyok között élő — úgyszólván — teljesen magárahagyatott, de minden civilizációs és egészségvédelmi eszközöknek híjával levő nép természetesen lélekben igen közel került a kuruzslás, babonák és boszorkányság világához.

45 Mint ismeretes — a kuruzslás bűntettét az követi el, aki orvosi gyakorlatra való jogosultság nélkül, rendszeresen fejt ki orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet. Törvényeink már a XVI. század végén szigorúan büntették a kuruzslókat. Az ezt követő századokban pedig ismét több rendelettel igyekeztek megakadályozni a kuruzslók — vagy, mint akkoriban nevezték: avatatlan gyógykontárok, csavargók, csalárd, kóborló, majmozó alorvosok működését. Ez azon15 Tanulmányok Tolna megye történetéből VI. 225