Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

gárda erősen reakciós és csak kellő kivizsgálás után vesszük fel őket a pártba."

90 Ezt a törekvést csak helyeselni lehetett, de már hibaként kell kezelnünk azt a nézetet, mely szerint a megyei vezetőség nem helyezett súlyt arra, hogy sok értelmiségi tagja legyen a pártnak. Változást jelentett már 1945 nyarán az a törekvés is, hogy a pártmunka megerősítése céljából a Központi Vezetőség újabb erőket küldött a megyébe. A megyei bizottság irányítását Ilinszky István vette át, akinek a vezetésével sikerült megerősíteni a megyei irányítás mellett a járási bizottságok munkáját is.

91 A Magyar Kommunista Párt májusi konferenciája, amely az újjáépítést a „fiatal magyar demokrácia tűzpróbájának" tartotta s kijelölte a legsürgősebb feladatokat: a vasút és a posta helyreállítását, a megrongált bányák, romba dőlt gyárak felépítését; újabb lendületet igyekezett adni az újjáépítésnek is a megyében. A konferencia határozatait a megye kommunistái aktívaüléseken ismertették és ennek alapján a vasút helyreállítására, az üzemi pártszervezetek létrehozására irányították a figyelmet. Munkájuk eredményeként „Az MKP dunaí'öldvári szervezete munkatervet dolgozott ki, amelybe lefektették többek között a német fasiszták által felrobbantott betonhíd újjáépítését."

92 „Építsük újjá az országot!" — jelszó jegyében több helységben pénzgyűjtés indult a hidak és vasút újjáépítésére. Az MKP-szervezetek és az üzemi bizottságok számos helységben vállalták, hogy részt vesznek a főváros élelemhiányának enyhítése érdekében indított munkában, és akciót szerveztek Budapest megsegítésére. A megye politikai életének pezsgése szempontjából fontos esemény volt az Ideiglenes Nemzetgyűlés dunántúli képviselőinek megválasztása 1945. június 24-én. A behívott képviselők közül a Kisgazdapárt képviseletében dr. Dulin Jenő, Borbély János, Futó József, Taksonyi János és Dessewffy Gyula lett tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. A korábban MKP-tag Klein Kálmán a Szociáldemokrata Párt mandátumát kapta, Czéh József pedig a Nemzeti Parasztpárt képviselőjeként került az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe.

93 A behívások eredményét, de a kialakult helyzetet is jól tükrözte a megyében az MKP megyei titkárának korabeli megállapítása, amely szerint az SzDP és a Kisgazdapárttal „szemben a helyzet feszült". A két párt törekvése arra irányult ekkor, hogy az MKP munkáját akadályozza mind a szervezés, mind pedig a közigazgatás terén, ahol a Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt is jelentős pozíciókat tartott kézben.

9

'

1 A két munkáspárt viszonyában, de a Szociáldemokrata Párton belül is némi zavart okozott Klein Kálmán szereplése. „Szükségesnek tartom, hogy bizonyos anomáliákra, melyek helyi vonatkozásban vannak, felhívjam a figyelmet — írja az SzDP egyik szekszárdi vezetőségi tagja az SzDP központi titkárságának küldött levelében —, a helyi pártvezetőség Klein Kálmánt, Tolna vármegye volt főispánját, aki az itteni MKP életrehívója és tagja onnan kilépve máról holnapra megválasztotta pártunk titkárává ... Ez természetesen az itteni szociáldemokrata tagok sorában visszatetszést szült."

93 A személyi ellentéteket tovább bonyolította a koalíciós pártok közötti kialakult ellentét és válság 1945. június—július havában, amely érezhető volt az országos politikai vezetésben is. 1945 nyarán sajátos helyzet alakult ki az országos politikai életben. Nemcsak a népi demokratikus rendszer hívei, hanem nagyrészt az ellenfelei és ellenségei is a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjain a koalíción belül helyezkedtek el. Az MKP májusi értekezletén az újjáépítés és ezzel összefüggésben a reakció elleni fokozottabb harc programját hirdette meg. A határozat szellemében az MKP erőteljesebb támadást indított a Kisgazdapárt jobboldalán 22