Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

elhelyezkedő erők és főleg a Polgári Demokrata Párt ellen. A jobboldali erők a PDP-t ért támadások után a Kisgazdapárt felé húzódtak. így ezzel a Kisgazdapárt méginkább „gyűjtőpárttá" vált. 96 Ezt mutatja az a tény is, hogy erre az időszakra a Kisgazdapárt Tolna megyében is mintegy 23—25 000 tagot gyűjtött soraiba. Az MKP a magyar belpolitika jobbratolódásának meg­akadályozására már 1945 áprilisában kísérletet tett néhány jobboldali minisz­ternek — a volt horthysta Faraghó Gábor, gr. Teleki Géza polgári demokrata párti, valamint a Kisgazdapárt jobboldalán elhelyezkedő Vásáry István és a szociáldemokrata Valentiny Ágoston — a kormányból való eltávolítására. Ezt a tervet még akkor nem lehetett végrehajtani elsősorban a fennálló nemzetközi helyzet következtében. A kommunista párti kísérlet következményeként zavar keletkezett a kormány működésében, amelyet követett a Kisgazdapárt nagyobb aktivizálódása is. A Kisgazdapárt a Nemzeti Parasztpártnak felajánlotta, hogy a Parasztszövetséget közösen szervezzék át. Ugyanakkor kísérletet tett az SzDP­vel való korábbi, 1943-ban kötött — lényegében kommunistaellenes élű — szö­vetség felújítására is. A Kisgazdapártnak ezek a törekvései részben az NPP és az SzDP-vezetők — elsősorban baloldali — magatartása, részben pedig Tildy Zoltánnak és a Kisgazdapárt más baloldali tagjainak állásfoglalása következté­ben nem váltak valóra. Az egyre mélyülő válság azonban nem oldódott meg. .1915 júliusában robbanás következett be. Valentiny igazságügy-miniszter — a minisztertanács kommunista és más baloldali tagjainak tiltakozása ellenére — a minisztertanács ülésén keresztülvitte azt a javaslatát, amely szerint a demokra­tikus rendőrség szervezetétől különálló politikai rendőrséget kell felállítani az igazságügy-miniszter felügyelete alatt. Ennek következtében a kormányon belül a bal- és jobboldal között szakadás állt be. A kormányzati munkát megfelelő politikai konzekvenciák levonása nélkül nem lehetett folytatni. Az SzDP bal­oldali vezetői lemondásra szólították fel Valentinyt és helyére a baloldali Ries Istvánt jelölték. Az MKP és SzDP egységes fellépése, valamint a kormányválság megoldására vonatkozó javaslatuknak az NPP által történt elfogadása meg­teremtette a belpolitikai válság megoldásának alapvető feltételeit. A Kisgazda­párttal ezután megegyezés jött létre a kormány átalakítására. így került a kor­mányba Riesen kívül még az ugyancsak szociáldemokrata Rónai Sándor és a kisgazdapárti Oltványi Imre. 97 „A Magyar Kommunista Párt meghirdeti a végső leszámolást a reakcióval szemben. Ez a leszámolás erélyes tettekben máris meg­nyilvánult, elmozdította helyéről a kormánynak három miniszterét, akik reak­ciós szellemben dolgoztak" — jelentette ki az MKP szónoka a kormányválságot követő nagygyűlésen Szekszárdon. 98 A reakció elleni harc megindult. A demok­ratikus pártok vezetői egységet hirdettek ebben a kérdésben. A júliusi politikai válság is megoldódott, de a koalíciós pártok közötti súrlódások és ellentétek nem szűntek mieg. Az átmeneti nyugalmat a jobboldal újabb támadás elő­készítésére használta fel. A közigazgatás megtisztítása céljából életrehívott iga­zoló bizottságok munkája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A reakció képviselői nagyon sok helyen továbbra is hivatalban maradtak és folytatták munkájukat. A földreform során földhöz jutott parasztság megnyerésére a Kis­gazdapárt újabb és újabb kísérleteket tett nem utolsó sorban abból a célból, hogy ezeket a tömegeket és a parasztság egészét szembeállíthassa a Kommunista Párttal és a munkásosztállyal. A Kisgazdapártnak erre irányuló törekvését mutatja azon felfogás is, amelyet a párt egyik megyei vezetője fejtett ki 1945 nyarán Pakson a Kisgazdapárt nagygyűlésén. „Tiltakozunk az ellen — mon­23

Next

/
Thumbnails
Contents