Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

András, akkori tisztifőorvos véleményét is a kórház szervezésével kapcsolatban,

37 aki mindenekelőtt a már meglévő épület bővítését sürgette, hogy 1. a női betegek a férfi betegektől elkülöníttethessenek, 2. „... a külső betegségekben szenvedők is elkülönítve legyenek azoktól, akik belső nyavalyában sínylődnek .. .", 3. az elmebetegek külön szobát kaphassanak, 4. a fizetőképes betegek — kívánságra — külön szobába nyerhessenek elhelyezést, 5. kialakíthassanak egy lakó szobát a betegekre felügyelő sebész számára, 6. legyen egy kamra, konyha és pince a házi eszközök részére, 7. az udvar tágasabb legyen (kerttel és kúttal), „ahol a lábadozók testüket gyakorolhassák", 8. az udvar hátsó részében hullaház épülhessen. A kórház berendezésével kapcsolatban a tisztifőorvosnak az volt a véleménye, hogy minden beteg számára egy fekhelyet kell biztosítani, amihez 1 szalmazsák, 2 tollal töltött párna, 4 pokróc és 4 lenből készített lepedő tartozik. Minden fekhelyhez kívánatos lenne egy kihúzható fiókú asztal, 1 cserép köpőcsésze, 1 ivópohár, 1 pohár a vizeletgyűjtésre, házi ruha és szandál. Ezek és az ápoláshoz szükséges házieszközök egy szekrényben őrzendők. A betegszobákban még egy-egy fürdésre vagy mosakodásra használt kád elhelyezése is ajánlatos. A betegek élelmezésére vonatkozóan Mosetig András azt javasolta, hogy az étrend ötféle legyen: A) az úgynevezett szigorú diéta, mely üres levesből áll, B) főzelék és borjúhús, vagy gyümölcs és főtt árpa, C) azonos az előbbivel, csak búzakenyeret is fogyaszthat a beteg, D) megegyezik az előzővel, csak több kenyér és marhahús is jár hozzá, E) az úgynevezett teljes étrend; bőséges kenyér, hüvelyes és sült pecsenye fogyasztása is megengedett. Ezen étrendek elkészítésére — a tisztifőorvos szerint — az lenne a legjobb mód, ha a főzés az „erre a célra felfogadott szakácsnő által, valamilyen nemes, nem pénzsóvár, hanem az emberiességre törekvő, szomszédos -polgárnak a házában történne..." A betegszobák felügyeletéről a tisztifőorvosnak az volt a véleménye, hogy havi fizetésért asszonyokat kell alkalmazni, „ .. . akiknek nemcsak az a feladatuk, hogy a betegeket szorgalmasan kiszolgálják, hanem az is, hogy mossanak rájuk, ruházatukat javítsák és a házi eszközöket tisztán tartsák. Legyenek elégséges számban, hogy felváltva őrködhessenek és a szabad levegőt is váltakozva élvezzék.. " A kórházi gyógyító tevékenység, a szabályok és rendelkezések betartására való felvigyázás a kórházi sebészre tartozott, aki ezt a munkáját a naponként vizitelő orvos irányításával végezte, rendszeresen vezetve a jegyzőkönyveket a betegekről. Ezt a feladatot mind az orvos, mind a sebész ingyen volt köteles ellátni. A kórház helyzetének és fennállásának további állandósítását célzó tervezet ismertetése után térjünk vissza a néhai Keller főorvos által hagyományo216