Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

visszatartani vagy megakadályozni. Tolna megyében jelentkeztek más problémák is a földosztás megindulásakor. A simontornyai és völgységi járásban például sok nehézséget okozott, hogy a lakosság soraiból többen kerültek a Volksbund-listákra, akiknek földje elkobzásra is került. E földek döntő többségét a betelepített székely családok kapták meg elsősorban, de a telepítés lassan indult meg. Több községben kevés volt a kisajátítható földterület, amelynek következtében az igényjogosultakat más falvak határaiból kellett kielégíteni. így pl. a tolnaiak földhiányát a fácánkerti határból elégítették ki, a györkönyi és hencsepusztai igénylők Nagydorog község határából kaptak földet. A vitás területek kisajátítása a Megyei Földbirtokrendező Tanács elé került, ahol nem egy esetben a jogszabályokkal takarózva nagy bizonytalanságot keltettek a tulajdonjog körül. A telepítés megindulása is tovább bonyolította a helyzetet. Békétlenségre, széthúzásra adott alkalmat az is — a fentieken kívül —, ha a földosztásnál az osztható terület nagysága és helye ügyében a volt cselédek és mezőgazdasági munkások a törpebirtokosokkal, kisparasztokkal kerültek szembe. Hasonló nagy gondot okozott a házhelyigénylés és az alkalmas terület kijelölése. Ebből több helyen komoly ellentét, bizonytalanság keletkezett. Mindezeket figyelembe véve nagy vívmányként kell értékelnünk azt a tényt, hogy a földosztást a megyében 1945. május elejére sikerült befejezni.

87 A nagy per eldőlt, a kibontakozó magyar népi demokrácia első történelmi jelentőségű győzelmét aratta. A földosztással valóra vált a Magyar Kommunista Pártnak az a célkitűzése is. amely szerint a földreform: „az egész magyar dolgozó nép, a magyar demokrácia történelmi jelentőségű győzelme. A földreform fordulatot jelent a magyar történelemben. Végrehajtása biztosítja a magyar demokrácia győzelmét és a feudális reakció restaurálási kísérleteit szinte eleve reménytelenné teszi. . . Történelmi jelentősége abban is áll, hogy szilárd alapokra fekteti a magyar munkásság és parasztság szövetségét, véget vet a feudális és fasiszta reakció 25 éves politikájának, amely a paraszttömegeket a városi munkássággal igyekezett szembeállítani."

88 A földosztás radikális végrehajtása — amely az MKP fő feladatát jelentette 1945 tavaszán a megyében — után a párt fokozatos támadást indított a reakció ellen. A reakció elleni harcban a legfőbb nehézség ott mutatkozott, hogy a politikai rendőrség által felvett és a fasiszták ellen szóló jegyzőkönyveket a népbírósági tárgyalásokon maguk a feljelentők is enyhítették. Általában még a nagyobb községekben, de Szekszárdon is kevés olyan személy akadt, aki nyíltan fel mert volna lépni a „közszájon" forgó reakciós elemek ellen. Az egyszerű dolgozó emberek „félelmében"; holott tudták, hogy igaz ügy mellett emelnek szót, közrejátszott a negyedszázados elnyomás, a nyilas rémuralom is, amely még élt az emberek „emlékezetében". Nehezítette az MKP helyzetét ezen kívül az is, hogy a járási szervezetei sem voltak még teljesen kiépítve. Változást ezen a téren az MKP májusi konferenciája jelentett, A konferencia határozatai alapján létrehozták a járási titkárságokat, amely egyben a szervezői munkát is közelebb hozta a tömegekhez. Június elején egy, majd júliusban valamennyi járásban megalakították a járási titkárságokat. Az MKP Központi Vezetősége által kiküldött Tóth Lajos mint megyei bizottsági tag végzett ezen a területen jó munkát. Vezetésével hozzáfogtak az alapszervezetek teljes kiépítéséhez, a rosszul működő vezetőségeket pedig feloszlatták és újakat választottak helyükre.

89 A helyzet igen nehéz volt. „A munkásság még ma sem szabadult fel a reakciós nyomás és nevelés alól — írja Tóth az MKP szervezési osztályának küldött jelentésében — még ma is félnek politikai pártokba belépni. A tisztviselői 2il