Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

tett 50 Ft 39 kr-ból, az eladott xenodochium 210 forintos vételárából és Szluha György szekszárdi apátplébános közbenjárására, Trnka Vencel orvosprofesszor hagyatékából kiutalt 1300 Ft adományból tevődött össze. Szekszárd mezőváros tanácsának az 1798. október 27-én kelt és a Helytartótanácshoz intézett kérésére Ferenc császár az 1800. évben a helytartótanácsi felügyelet alatt álló szekszárdi uradalommal 3415 Ft-ot fizettetett be a kórház felépítésének céljára a város pénztárába. Ez az összesen 4975 Ft 39 kr-t kitevő tőke vetette meg tehát elvben a kórház felépítésének a lehetőségét. Ilyen előzmények után az uradalomtól kapott összeg árán a kórház, melyet a császár iránti hálából már ekkor, tehát évekkel a Keller-féle hagyomány megszerzése előtt Ferenc Ispotálynak neveztek el, a mai régi kórház melletti kápolnával szomszédos területen az 1801. évben fel is épült. Minderről Jager János curátornak az 1805. és 1814. évből származó jelentéseiből értesülünk, megtudván azt is, hogy az ispotály fenntartására szolgáló összeget kamatozó kölcsönök formájában igyekeztek növelni és gyűjtéseket is rendeztek a megyében a kórház fenntartásának biztosítása érdekében.

6 Ez a 12 ágyas intézmény vetette meg tehát Szekszárdon egy állandó kórháznak az alapját és egyedül és kizárólag ez a kóroda tekinthető a mai kórház elődjének. Tolna megye első orvosai A kórház történetének további tárgyalása szempontjából szükséges a megye első tisztifőorvosainak a munkásságát is ismertetni éspedig annál inkább, mert az ő működésük szorosan kapcsolódott az ispotály életéhez, hiszen ők voltak egyúttal a kórház első orvosai is. Tolna megye első tisztifőorvosa, mint akkoriban nevezték — physicusa, dr. Keller Jakab Udalrik, svájci származású orvos volt. Tolna vármegye az 1769. évi január 26-án tartott közgyűlésén, Hadig András budai kormányzó ajánlása alapján bízta meg őt a tisztifőorvosi teendők ellátásával, Kölesd székhellyel és évi 500 Ft fizetéssel.

7 Munkáját tiszteletre méltó buzgósággal végezte és több célszerű rendelkezése közül különösen figyelemreméltó az, hogy elsőként ő szervezte meg a megyében a chirurgusoknak, azaz a sebész mestereknek járásonként történő alkalmazását, azzal a kötelezettséggel, hogy negyedévenként járásaikat bejárni és azoknak egészségügyi helyzetéről néki jelentést tenni tartoznak. Az 1782. év augusztus 7-én tartott vármegyei közgyűlésen azt a kijelentést tette, hogy ha utód nélkül hal meg egy, a megyében építendő kórház céljára 10 000 Ft-ot hagyományoz.

8 Több évtizedes munkálkodása után előrehaladott korára, megromlott egészségi állapotára és a megye lakosságának növekedésére való tekintettel az 1802. évben azt kérte, hogy az általa, saját jövedelméből felajánlott évi 300 Ft fizetéssel rendeljen a vármegye melléje segítésképpen helyettes tisztifőorvost.

9 A megyében ekkor már „igen nevezetes" Babits Mihály dr., aki az 1801. évben telepedett le Szekszárdon, megpályázta ezt a II. tisztifőorvosi állást. Babits Mihálynak, Tolna vármegye egykori tisztifőorvosának a neve ma már csaknem teljesen feledésbe merült, munkásságáról az utókor és maga Szekszárd lakossága is alig tud valamit. Ezért szükségesnek vélem megemlíteni azt, hogy Szekszárd város nagy szülöttjének, Babits Mihály költőnek a dédapja e kórháznak és e megye közegészségügyének fejlesztése 14 Tanulmányok Tolna megye történetéből VI. 209