Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

Gutái Miklós etr.s Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között Tolna megye egészségügyének és a szekszárdi Balassa János kórháznak a történetéről először dr. Gájásy Lajos, a kórháznak „intézeti rendes orvosa" írt az 1867. évben.

1 Függeléknek szánt, érdekes és sok hagyományt is megőrző tanulmányának, a tartalmi részen kívül kétségtelen érdeme az, hogy először hívta fel a figyelmet arra a küzdelmes múltra, melyre ennek a kórháznak és megyénk egészségügyének története visszatekinthet. Néhány évtizeddel később dr. Tanárky Árpád már sokkal részletesebben foglalkozott egészségügyi múltunkkal az erről szóló munkájában.

2 Dr. Treer István, a kórház volt igazgató-főorvosa, egykori elődjének említett tanulmányát újabb adatokkal egészítette ki az 1935. évben megjelent könyvében.

3 Az említett munkák ma már vagy egyáltalán nem ismeretesek, vagy csak igen kevés példányszámban forognak közkézen és ezenkívül egyes vonatkozásokban a történeti tényeknek meg nem felelő adatokat is tartalmaznak. Az idézett szerzők — kórházi évkönyvekről lévén szó — elsősorban a kórház történetével foglalkoztak és ezért alig találunk bennük a megye közegészségügyére vonatkozó adatokat. Ezért hasznosnak vélem, megyénk egészségügyének, a kórház alapításától számít~*t 30 éves történetét, eredeti levéltári adatok alapján ismertetni. A szekszárdi kórház alapításának körülményei. Köztudomású és ismeretes, hogy a kórházak a betegek gyógyítására és ápolására szolgáló intézmények és eredetük elvi vonatkozásban az egykori menedékhelyekre vezethető vissza. Ezek a helyenként több évezredes, hazánkban pedig több évszázados múltra visszatekintő menedékházak azonban csak abban az esetben tekinthetők a mai értelemben vett kórházak elődjeinek, hogy ha állandó, vagy legalább is maradandó működést fejtettek ki és ennek megfelelően a kórházakká válásukhoz megfelelő alapot szolgáltattak. Ennek ismeretében téves az említett szerzőknek az az állítása, illetve feltevése, hogy a szekszárdi kórház menedékhely alakjában már az 1696. évben vagy az ezt követő évtizedekben működött volna. Való igaz, hogy a XVIII. század folyamán a hazánkban pusztító nagy pestisjárványok hatására és az átvonuló vagy állandó katonaság megbetegedett katonáinak ápolása céljából helytartótanácsi rendeletek több esetben menedékházak létesítésére serkentették az érdekelt vármegyéket és városokat. Az így keletkező vagy pedig tisztán emberbaráti érzületből létesített 207