Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

megváltoztatni. Ennek eredményeként 1945 júniusára kommunista vezetés alatt sikerült létrehozni egy olyan megyei kapitányságot, amelynek irányítása alatt már egy erős városi kapitányság — Szekszárdon —, 6 járási kapitányság működött mintegy 400 fővel. A rendőrség közreműködésével erre az időre már megindult a volt Volksbund-tagok elleni harc is, amelynek egyik állomását jelentette a részükre felállított 6 gyűjtőtábor megszervezése.

80 A rendőrség szervezése körüli huzavona nagy erőket kötött le az MKP részéről, különösen ha figyelembe vesszük, hogy sok esetben valóban olyan elemek is bekerültek a rendőrség soraiba, akik tudatosan igyekeztek kompromittálni a párt munkáját. Az ilyen csoportok tevékenysége akadályozta az MKP szervezését is. „Jelenleg a helyzet — olvasható az MKP egyik Dombóvárról készült korabeli jelentésében — itt az

; hogy nem igen mernek belépni a Kommunista Pártba és ez mind az úgynevezett kommunista rendőrségi tagok túlkapásainak az eredménye .. . Megmondták nyíltan az aggályaikat a párttal szemben, elismerték azt, hogy a pártunk politikája országos viszonylatban helyes és jó, csak a helyi szervezet munkája hagy maga után sok kívánnivalót."

81 Az ilyen és ehhez hasonló tevékenység felderítése és kivizsgálása, az MKP sorainak megerősítése a rendőrség kötelékeiben nagy munkát jelentett a párt számára. A feladatokat az MKP helyi vezetői jól látták, azonnal hozzá is kezdtek a problémák felszámolásához, amelynek eredményeként a rendőrség soraiból sok olyan egyént eltávolítottak, akik kompromittálták a pártot és ezzel akadályozták a reakció elleni harcot is. A gazdasági és társadalmi haladás kulcskérdése volt 1945 tavaszán és nyarán a nagybirtokrendszer felszámolása és megszüntetése. Sok vonatkozásban eldönthette és részben el is döntötte a pártok együttműködését a tömegeiknek a pártokhoz való kapcsolatát.

82 A földreformrendelet — amelyet a NPP dolgozott ki az MKP-val egyetértésben — végrehajtásához 1945. április elején kezdtek Tolna megyében. Földet először az ozorai MKP-szervezet vezetésével a helyi földosztó bizottság osztott 1945. április 3-án Fürgéden. Április közepén a Tolna megyei Néplap már arról tudósít, hogy ,,... az egész megyében teljes erővel megnidult a 600/1945. M. E. rendelet (ez a rendelet intézkedett a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és felszámolásáról — I. L.) végrehajtása, sőt a megye községeinek közel felében már végrehajtást is nyert."

83 Sok helyen különböző zavarkeltésekkel — amelyekben a helyi reakciós erők mellett szerepet játszottak a Kisgazdapárt, a Polgári Demokrata Párt, sőt néhol a Szociáldemokrata Párt képviselői is — igyekeztek a munkálatokat akadályozni. Az SzDP egyik megyei vezetője például a „Széchenyi család nevére és érdemeire" hivatkozva fellépett annak érdekében, hogy gr. Széchenyi Domokos 3400 holdas birtokából a gróf 20 hold szőlőt visszatartson.

84 Tolnán a helyi MKP-titkár véleménye szerint „A földosztásnál ellentétek csak a Kisgazdapártnál tapasztalhatók." Előszálláson a kisgazdapárti jószágigazgató „minden eszközzel igyekezett a föld elosztását akadályozni."

85 A Polgári Demokrata Párt tagjai, bár a földosztás szükségességében egyetértettek a többi párttal, de ha valamilyen kifogást lehetett emelni, azt nem mulasztották el. Már 1945 tavaszán azt hangoztatták, hogy „miután az elaprózódás nem felel meg a szociális követelményeknek, a mezőgazdasági termelési szövetkezetek létesítése mellett foglalnak állást." Külön felhívták tagjaik figyelmét arra is, hogy a földigénylő bizottságokban fejtsék ki azt az álláspontot, mely szerint „a földelosztásnál fokozattabban kell figyelembe venni azokat, akik valamilyen gazdasági iskolát végeztek."

86 Útmutatásaik azonban pusztába kiáltó szóként hangzottak, a parasztság rohamát nem lehetett 20