Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

K. Balog János: Vádirat helyett (A fehérterror Tolna megyében) • 161

Augusztus 19. Engem nem engedlek gyermekeim a hullaházba... Apus szép, nyugodt volt, az orrán egy babszemnyi száraz sebforradás látszott, keze, arca szép volt, nem látszott rajta ütés. Mellette feküdt Molecz, koporsó nélkül, egész kék, véraláfutásos és aludtvéres dagadt arccal. Lábtól Molnár tanár kifordult szemekkel, két karja a levegőbe emelkedve, megmerevedve. A pap odaérve beszentelte... Két tolvaj-cigány, akit a fogházból rendeltek ki erre a célra, vitte a koporsót a sírhoz ... A korabeli sajtó is több alkalommal tesz említést a bebörtönzöttekről. A legmegrázóbb talán az, amit Szabó Erzsébetről tudunk meg a megyei sajtó útján:

70 „Bár a törvényszéki tárgyalásokat megelőző orvosi vizsgálat épelméjűnek deklarálta, a fogházban való viselkedése napról napra gyanúsabb és feltűnőbb lett

} úgy hogy be kellett szállíttatni a szekszárdi Ferenc-közkórház elmeosztályára, mert az elmebaj tünetei mutatkoztak rajta. Őrültsége megállapíttatván, az ügyész javaslatára az igazságügyi miniszter elrendelte, hogy a kórházból szállítsák fel a lipótmezei elmegyógyintézetbe, ahová a csütörtök délutáni vonattal fel is vitték." Ez a nyílt szövegezés egyértelműen amellett bizonyít, hogy Szabó Erzsébet a börtönben kapta meg a betegségét. Sajnos, rajta kívül sokan mások is megsérültek, megbetegedtek — a kínzások miatt. A közlés megdöbbentette a megye uralkodó köreit és egy héttel később

71 — a hivatkozott lap következő számában — helyreigazítás helyett azt közölték — minden bizonnyal a megyei közvélemény megnyugtatására —, hogy Szabó Erzsébet már a tárgyalás előtt is „nagyfokú hisztériában" szenvedett, és emiatt az orvosok csökkent ítélőképességűnek és korlátolt beszámíthatóságúnak jelentették ki. Nos, melyik az igaz? Miért e kínos magyarázkodás? Bármiként is volt, a felelősség mindenképpen a megyei uralkodó körökre hárult, mert 1. ha az első sajtóközlemény volt az igaz, akkor nem kétséges, hogy a börtönviszonyok váltották ki Szabó Erzsébet megbetegedését. 2. ha a második sajtóközlemény az igaz, akkor pedig ítélet helyett, a börtönbüntetés helyett gyógykezelésben kellett volna részesíteni, nem pedig két alkalommal is bíróság elé állítani

72 és egyszer három-, egyszer pedig ötévi börtönre ítélni, (összbüntetésül hét esztendőt mértek rá!) Nem sokkal Budapestre történt szállítása után Szabó Erzsébet meghalt. Nem bírta ki Horthy börtöneinek szörnyű viszonyait. TELKES JAKAB ÉS TÁRSAINAK PERE 1919 augusztusában sokan abban reménykedtek, hogy az ellenforradalom hatalomra jutása csak átmeneti jelenség, s ugyanúgy mint júliusba^ a forradalmi erők ezúttal is felülkerekednek. Ebben bízott sok tolnai fiatal is. A Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után Telkes Jakab, Rikker János, Máté Antal, Link Márton, Svébl János, Hegedűs József és Gyenei József — tolnai lakosok — arra számított, hogy az augusztusi fordulat nem hoz hoszszan tartó változást a hatalmi viszonyokban. Úgy vélték, csupán önmagát ismétli 13 Tanulmányok Tolna megye történetéből VI. 193