Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

K. Balog János: Vádirat helyett (A fehérterror Tolna megyében) • 161

a történelem, s a forradalmi erők hamar rendezik soraikat. Ebből a feltétele­zésből indult ki Telkes Jakab, amikor arra az elhatározásra jutott, hogy a tolnai fiatalok közül kiválasztva néhányat, rohamcsapatot szervez. Az volt a célja, ha a munkáshatalomért megindul a harc, s a proletárdiktatúra döntő csapást mér az ellenforradalomra, akkor ezzel a rohamcsapattal készen álljon, segítse a központi fegyveres erők harcát. Arra számított a kis csapat — amit az ítélet szövegé­ben 73 is olvashatunk —, hogy „ők lesznek az elsők, akik rohamosztagot alkotva fegyvert ragadnak." Telkes fegyverekről is gondoskodott. A tolnai szőlőkben — egy kunyhó­ban és közvetlen környékén — egy szuronyos Mannlicher katonai puskát, egy pisztolyt, 630 töltényt és egyéb harci felszerelést rejtett el. A fegyver töltve volt, öt lövedék volt benne, készen arra, hogy az őt elfogni akaró ellenforradalmi erőkkel szükség esetén fegyverrel szálljon szembe. Telkes Jakab a Magyar Tanácsköztársaság megdöntésétől egészen elfoga­tásáig — szeptember 4. — a szőlőkben bujkált, ott élt. A szekszárdi törvényszék 1919. szeptember 18-án gyorsított eljárással folytatta le a Telkes és társai ellen indított pert. A vádat, mint később oly sokszor a kommunisták elleni perben Páti Nagy Sándor királyi ügyész képvi­selte. Telkes, Rikker, Máté, Link és Svébl 2—3 évi fegyházbüntetést kaptak TOLNA MEGYE EDDIGI LEGNAGYOBB POLITIKAI PERE 1920 februárjában a Tolnamegyei Üjság 74 „Igazságszolgáltatás" címmel közölte olvasóival az alábbi címes hírt: „A szekszárdi túsz-szedés és ellenforradalom vádlottjainak tárgyalása. E hó 23. napján délelőtt 9 órakor kezdődik a vármegyeház nagytermében az a monstre tárgyalás, melyen alapi Salamon Iván ítélőtáblai bíró elnökletével, a szekszárdi törvényszéknek a gyorsított eljárás szerint ítélkező ötös tanácsa 109 vádlott 70 fölött fog ítéletet szolgáltatni. A vádlottak padján az április 25-i túsz­szedés tettesei, a június 23-i ellenforradalom alkalmából kivonult szervezett munkások, Majsai József gyilkosai, Dezső Jakab p. ü. irodaigazgató, Kemény Sándor a hírhedt lakás- és bútorrekviráló, stb., foglalnak majd helyet, s ezek bűnösségének bizonyítására a tanúk egész tömege fog felvonulni. A tárgyalás több napon át tart. A vádhatóságot Páti Nagy Sándor államügyész fogja kép­viselni. A vádindítvány több száz oldalra terjed." S hogy a lap az érdeklődést fokozza, február 21-i számában felsorolta a vádlottak nevét és bemutatta a tárgyalást vezető személyeket. Megírta: „hogy hétfőn, azaz 23-án kezdi tárgyalni a törvényszék a túszfogásban és a szekszárdi ellenforradalom leverésében részes egyének bűnügyének tárgyalását. A bírósági aktus színhelye, a vádlottak és a tanúk nagy számára (109) való tekintettel, nem a törvényszék főtárgyalúsi terme lesz, hanem a vármegyeház tágas nagy­terme. A port a következőképpen alakított tanács fogja tárgyalni: Elnök: alapi Salamon Iván ítélőtáblai bíró, szavazóbírák: dr. Véges Ferenc, dr. Hacksch Ferenc, Zakariás Gyula, Zoványi György törvényszéki bírák, pótbíró: dr. Várady Gábor törvényszéki bíró. A vádat Páti Nagy Sándor és dr. Nagy Géza ügyészek fogják képviselni." 194

Next

/
Thumbnails
Contents