Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

K. Balog János: Vádirat helyett (A fehérterror Tolna megyében) • 161

A TOLNA MEGYEI URALKODÓ KÖRÖK FELELŐSSÉGÉRŐL Az elmúlt évtizedekben, amikor a mártírokra emlékeztünk, mindenekelőtt a különítményes terrorról szóltunk. S ma már vannak akik — nem kellően ismerve az 1919-es eseményeket — azt tartják, hogy az 1919. augusztusi vérengzéseket a „nemzeti hadsereg" katonái hajtották végre, s ezért egyedül ők a felelősek. E nézetek vallói nem ismerik, vagy figyelmen kívül hagyják a megye arisztokráciájának, burzsoáziájának tényleges szerepét, azt, hogy milyen szerepet játszottak a Magyar Tanácsköztársaság Tolna megyei hősei életének kioltásában. S vannak, akik tudatosan hamisítják meg a tényeket, s ők kísérletet tesznek a megye uralkodó köreinek tisztára mosására is — szívesen hivatkoznak Pesthy Pál volt törvényszéki elnök tiltakozó levelére, amelyet 1919. augusztus 18-án írt. Érdemes idézni Pesthy Pál levelét:

40 Méltóságos Bartal Aurél kormánybiztos Úrnak Helyben E hó 10~én és 17-én nagyobb néptömeg élén a felfegyverzett katonai osztag jelent meg a törvényszéki fogház épülete előtt oly előzmény után, hogy a népgyűlések szónokai felhívták a tömegek figyelmét a fogházban letartóztatottak feletti ítélkezésre — minek folytán a tömeg a letartóztatottak egy részének kiadását követelte. Eme néphangulat által támogatva a felfegyverzett katonaság önhatalmúlag behatolt a fogházépületbe — első ízben az én és az ügyészség vezetőjének tiltakozása dacára onnan nyolc, — másodízben pedig Fejős Imre

! a vizsgálóbírói csoport vezetőjének tiltakozása dacára hét letartóztatottat magával vitt s ezeket kivégezte. ^Figyelmen kívül hagyva azt a politikai szempontból szintén figyelmet érdemlő, de az én hatáskörömön kívül eső tényt, hogy ezek az ismétlődő önhatalmú eljárások a lakosság körében kezdenek visszatetsző hatást kiváltani — kétségtelen, hogy ezek az eljárások a jogrend és a jogbiztonságba vetett hit és bizalom megingására vezetnek —, amennyiben végeredményben azt a látszatot viselik, hogy a bíróság által elrendelt letartóztatások mintegy előkészítő cselekménye a nép és katonaság önhatalmú eljárásának. A vizsgálóbírói testület előttem tett nyilatkozata szerint a látszatért, valamint a jogrend és biztonsá.g megingása tekintetében a felelősséget nem vállalja, s ehhez a nyilatkozathoz a magam részéről is csatlakozom — az e téren bekövetkező további következmények elhárítása céljából szükségesnek tartom,, hogy ily önhatalmú tények a jövőben meg ne ismétlődjenek. Ennek feltételét pedig abban látom, hogy a népgyűlések politikai szónokai a népítéletre való felhívást szónoklataikban mellőzik, és ha a fegyveres erő az ítélet végrehajtása körüli segédkezéstől eltiltatik. Ezért azzal a kéréssel fordulok Méltóságodhoz, mint a kormány képviselőjéhez, méltóztassék odahatni, hogy a politikai szónokok a népítéletre való felhívást mellőzzék. Szekszárd, 1919. augusztus 18. Pesthy Pál törvényszéki elnök." 185