Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

létszámú küldöttet delegált a nemzeti bizottságba. A szekszárdi nemzeti bizottságban pl. minden pártnak 5—5 képviselője vett részt.

02 Bonyhádon 2—2 tagot delegáltak a pártok. A későbbiek folyamán is általában a pártok közötti paritás elvét alkalmazva állították össze a bizottságokat. A nemzeti bizottságok tevékenységét mindenütt a kezdeményezés, szervezőkészség, sokoldalúság, más szervekkel való szoros együttműködés jellemezte. Erre utal a bonyhádi nemzeti bizottság 1945. február 4-én felvett alakulóülési jegyzőkönyve is. „A cselekvés joga a Nemzeti Gyűlés (Ideiglenes Nemzetgyűlés — I. L.) rendelkezése folytán — olvasható a jegyzőkönyvben — teljes egészében adva van .. . Ezért tartottuk szükségesnek, hogy mielőbb határoznánk és megalakulnánk, beszéljünk, szót halljunk azokról a dolgokról, amelyek előttünk állnak, tudjunk a ránk háruló nehéz feladatokról és csak azután határozzunk úgy és olyan értelemben, hogy túl az egyéni szempontokon és túl a pártpolitika szempontjain minden erőt, tudást és energiát az újjáépítés szolgálatába állítva úgy dolgozzunk, hogy azért soha sem az egyént, sem pedig bármely pártot is felelősség ne terhelhesse."

03 A nemzeti bizottságok tevékenységéről szólva nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a helyzetet, amely 1944 végén, 1945 elején a megyében kialakult és közigazgatási vonatkozásban érintette a nemzeti bizottságok hatáskörét és munkáját is. December elején érkezett Szekszárdra Davidov kapitány a város és a megye katonai közigazgatásának vezetője, aki felhívta a szervezkedő pártok figyelmét a közigazgatásban észlelhető zavarok felszámolására. Az ő hozzájárulásával az MKP vezetői közül december 13-án Klein Kálmán átvette a főispáni hivatal vezetését, Senye Sándor Szekszárd polgármestere lett, Dániel Béla pedig megbízást kapott a politikai rendőrség megszervezésére. Ennek a főispáni hatalomnak a ténykedését a megyei nemzeti bizottság elismeri és támogatja munkáját. Sok esetben a nemzeti bizottságok politikai ügyekben is hozzá fordulnak és döntéseit magukra nézve kötelezőnek tartják. Ilyen eset fordult elő — többek között — Bonyhádon, ahol a nemzeti bizottságnak megalakulásakor 4 párt (MKP, SZDP, PDP és NPP), valamint a Szakszervezeti Tanács volt a tagja. A Kisgazdapárt csak később alakult meg és kérte részvételét a nemzeti bizottságban. A kérdést a nemzeti bizottság a főispán döntésére bízta.

0

'' A főispán hatásköre természetesen fokozatosan csökkent, mégpedig annak megfelelően ahogyan a működésbe lépő minisztériumok rendezték az irányításuk alá tartozó vidéki apparátus sorait. A nemzeti bizottságok — és különösen a megyei nemzeti bizottság — tevékenysége azonban igen jelentős volt. Szekszárdon a képviselőtestület javaslatára a nemzeti bizottság hozzájárulásával 1945 elején még városi pénzt is nyomtattak a nehézségek áthidalására.

05 A nemzeti bizottságok államhatalmi funkcióik gyakorlását egészen 1945 nyaráig — a közigazgatás kiépüléséig — folytatták. A közigazgatási apparátus is sok tekintetben alájuk volt rendelve. A községi bírók, jegyzők, valamint a népi rendőrség — ha volt ilyen a településeken — is kötelesek voltak a nemzeti bizottságok utasításait, rendelkezéseit végrehajtani. A nemzeti bizottságok nem egy helységben önállóan döntöttek személyi kérdésekben is. A megye számos helységében a nemzeti bizottságok alakították meg az igazoló bizottságokat is. A nemzeti bizottságok azonban nemcsak az államhatalmat képviselték, hanem mivel bennük a politikai pártok játszották a vezető szerepet, jelentős funkciót töltöttek be a pártok közötti viszonyok alakulásában is. A bizottságok ülései sok esetben színterei voltak a pártok egymás közötti harcának is. 2 Tanulmányok Tolna megye történetéből VI. 17