Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

A Kisgazdapárt, amely számarányát tekintve a legnagyobb táborral rendelkezett a megyében, fontos szerepet játszott a nemzeti bizottságok munkájában is. Így nem tekinthető véletlen jelenségnek az sem, hogy sok helyen csak kisgazdapárti tagok alkották a nemzeti bizottságot. Találkozunk ugyanakkor olyan törekvéssel is, hogy a Kisgazdapárt mellett — annak javaslatára — különböző olyan egyleteket, köröket vontak be a nemzeti bizottságokba, amelyeket még az ellenforradalmi rendszer hozott létre. Például Zombán a Kisgazdapárt mellett az Iparos Kör, a Katolikus Olvasókör és az Űri Kaszinó küldötteiből alakult a nemzeti bizottság. Ennek egyenes következménye volt, hogy a falu képviselőtestületét is egy 1880-as törvényre való hivatkozással a jegyzők úgy állították össze, hogy a Kisgazdapárt mellett különböző érdekképviseletek — római katolikus és református egyház, legeltetési társulat, mezőgazdák szövetkezete stb. — kerültek tagjai sorába.

66 A Kisgazdapárt egyik megyei vezetője helyet kért a Parasztszövetségnek is a nemzeti bizottságokban.

67 1945 májusában pedig — hacsak rövid időre is — a Kisgazdapárt vezetői kiharcolták, hogy a megyei nemzeti bizottságokban a „vidéki dolgozók képviseletében" az egyházak vezetői is vegyenek részt s így több jobboldali egyént is sikerült bevinni a nemzeti bizottságba.

68 A párt több vezetője a Horthy-rendszer híveinek megvédése, illetve átmentése érdekében a letartóztatások és a népbírósági tárgyalások előtt már a nemzeti bizottságokban igyekezett mindent elkövetni. Erre utal az a tény is, hogy a Kisgazdapárt a megyei nemzeti bizottság egyik ülésére napirendi pontként tűzette ki a nép- és nemzetellenes elemek védelmét. A Kommunista Párt ezt csak úgy tudta meggátolni, hogy tüntetőleg távol maradt a nemzeti bizottság üléséről. „Nem engedjük, hogy elavult törvények betűibe kapaszkodva bárki is menthesse a vérengzések és pusztítások okozóit — jelentette ki az MKP városi titkára — a Kommunista Párt ezért tüntetőleg távol marad az ilyen céllal összeült nemzeti bizottsági ülésről."

69 A nemzeti bizottságok ülésein a pártok közötti viszonyt illetően fokozatosan bontakozott ki a harc a Polgári Demokrata Párt megítélése körül. A bonyhádi nemzeti bizottság már 1945. február 12-i ülésén napirendre tűzte egyik PDP-i tagjának kizárását, mivel „ ... nevezett nyilas magatartást tanúsított és a ^Reggeli Magyarországa egyik, 1942 telén megjelent cikkében nyíltan zsidóellenesen írt."

70 A javaslatot a Kisgazdapárt képviselője is támogatta és így a PDPtagot kizárták a bizottságból. A Kommunista Párt nemzeti bizottsági tagjai már 1945 május elején általános támadást indítottak a Polgári Demokrata Párt nemzeti bizottsági tagsága ellen. Ekkor viszont a Kisgazdapárt arra való hivatkozással, hogy a nemzeti bizottságban az összes demokratikus érzésű elemek képviselve vannak és a működő öt politikai párt is, javasolta a PDP nemzeti bizottsági tagságának megtartását. A baloldali pártoknak azonban sikerült keresztülvinni, hogy „A Polgári Demokrata Pártot Szekszárd városában felveszik ugyan a nemzeti bizottságba, de vidéken nem."

71 A Polgári Demokrata Párt elleni támadásokra erőteljesebb és nyíltabb formában a Magyar Kommunista Párt 1945. május 20—21-én megtartott országos konferenciája után került sor az országban és a megyében is. „Én arra kérem az Országos Pártértekezletet, hogy határozatában, külön húzza alá, hogy a Kommunista Párt jövendő politikai vonalának alapja továbbra is a nemzeti erők összefogása legyen. Ezen az összefogáson belül elsősorban a legszorosabb kapcsolatot tartsuk a másik nagy munkáspárttal, a Szociáldemokrata Párttal. Ez a szoros kapcsolat természetesen nem zárja ki

9 sőt szükségessé teszi, hogy a 18