Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

Társadalmi átalakulásunk fellegvárai a községekben működő művelődési házak.

41 Kiterjedt rendszerük biztosítja népünk kulturális színvonalának évről évre történő emelkedését. Ma már csaknem minden nagyobb község rendelkezik megyénkben művelődési házzal, de legalábbis mozihelyiséggel. 19S0 óta a művelődési otthonok száma 24-gyel nőtt és jelenleg számuk 128. Mozijaink korszerűbbekké váltak. Csak a III. ötéves tervben 17 új művelődési ház és 7 új mozihelyiség épült csaknem 80 milliós beruházással. Ma már a legkisebb pusztákra is művelődési autók juttatják el a kultúra különböző kincseit. Az érdeklődést és az igényt jelzi az a tény, hogy az elmúlt évben megyénkben 3499 ismeretterjesztő előadás hangzott el, melyeken 113 117 hallgató vett részt.

42 Különösen örvendetes, hogy nőtt az igény a társadalomtudományi (1436 előadás 61 943 hallgatóval), természettudományi (2063 előadás 71 174 hallgatóval) előadások iránt. Ezeken belül a mezőgazdasági előadások száma is nőtt (1159 előadás 42 714 hallgatóval). A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak ma már 449 tagja van és 2 l-f éle szakosztállyal működik. A művelődési házak munkáját a tanácsok anyagi támogatással segítik.

43 1970-ben több mint 5 millióval növelték a népművelésre fordított támogatásukat 1965-höz képest. A szervező munkában azonban ott találjuk a tömegszervezeteket, a Hazafias Népfrontot, az MHSZ-t, a Vöröskeresztet. így a művelődési házak munkája valósággal társadalmi ügy lett. Tovább nőtt az olvasási igény is,

44 amelyet az egyre szélesedő könyvtárhálózatunk elégít ki. Jelenleg 154 könyvtár áll a dolgozók rendelkezésé^ ahol a könyvállomány 612 487 db, az olvasók száma 42 299, kölcsönzött kötetek száma 1 222 199. Az elmúlt 10 év alatt az olvasók tábora megyénkben 12 000-rel nőtt, a kölcsönzött könyvek száma csaknem félmillióval emelkedett. Különösen a munkaidő csökkenése következtében, meghosszabbodott szabad idő fokozta az olvasás iránti igényt. Megyénkben a legkiemelkedőbb eredményt a megyeszékhelyen értük el a közművelődési munkában.

45 A megyei művelődési központ szervezésében csak 1971-ben 2431 rendezvény volt és azokat 255 262-en látogatták meg. Negyedmillió résztvevő egy alig 25 000-et számláló kisvárosban olyan eredmény, amire példa még nem volt Szekszárd történelmében. Mindez a kulturális igény magas fokát jelzi. Ezen belül is említést érdemel, hogy csak egyetlen esztendőben 45 színházi előadást tartottak 29 700 nézővel, 17 hangversenyt 6520 hallgatóval, 30 kiállítást rendeztek 98 870 látogatóval. A házon belül 307 szakkör és 230 tanfolyam működött. A számszerű eredmények mellett emelkedett a kulturális szolgáltatások színvonala. Zenei életünk fejlődése is jelentős.

46 Egyrészt az állami zeneoktatás fejlődése, mási-észt a zenei műveltség, érdeklődés térhódítása igen jelentős. Az állami zeneoktatásunk megyénkben 1955. december 1-én indult meg. Az eltelt 16 év alatt a szekszárdi zeneiskola kinőtt városi kereteiből, a zenekultúra megyei terjesztésével megvetette a tolnai, a paksi, a bonyhádi és dombóvári iskolák alapjait, s közülük az utóbbi kettő önállóvá fejlődött. Induláskor a növendéklétszám még csak 150, s csak kis százalékban voltak közöttük munkás és paraszt tanulók. Ma viszont a teljes megyei létszám 758 fő, akiknek 40%-a munkás és paraszt tanuló. Az ismeretterjesztő zenei előadások mellett jelentősek a zenebarátok szakkörei, a különböző zenekari tevékenységek. Örvendetes, hogy az Országos Filharmónia bérleti hangversenyein a felnőtt bérletesek száma 330 fő, zongoraestekre a bérletesek száma 120, az ifjúsági bérlettulajdonosok 153