Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

száma pedig 3000 tanuló. Ilyen mértékű zenei érdeklődésre Tolna megye nem emlékszik. Említést érdemel a múzeumlátogatók száma is.

47 1971-ben számuk: 19 632. Az oktatás és népművelés széles körű kiterjesztésével, feltételeinek biztosításával népi államunk a társadalom, a szülők igényeinek kielégítését szolgálja.

48 A párt helyes művelődéspolitikája következményeként ma már általános igényként jelentkeznek olyan kulturális szolgáltatások is, amelyekre évtizedekkel ezelőtt csak vágyódott dolgozó -magyar népünk. E kultúrigények kielégítése érdekében már dolgozóink is jelentős anyagi áldozatokra képesek, pl. 1969 szeptemberében megyénk lakossága 2 024 818 Ft-ot költött napi- és hetilapokra, folyóiratokra, 1970-ben 14 416 napilap és 4570 hetilap és folyóirat járt megyénkbe. Az általános kultúrigény növekedését jelzi a rádió- és tv-előfizetők számának növekedése. Az elmúlt másfél évtized alatt kb. 25 000-rel nőtt a rádió- és 40 000-rel a tv^cészülékek száma. így ma 1000 lakosra 249 rádió és 161 tv jut megyénkben. E lakossági kiadások mellett még jelentősebbek a társadalmi, állami, kulturális juttatások, amelyek nagyrészt ingyenes vagy majdnem ingyenes formában jutnak el a lakossághoz. Megyénkben az 1968-as évben pl. az állami hozzájárulás mértéke: egy óvodás gyermeknél 2 819 Ft egy általános iskolai tanulónál 730 Ft egy napköziotthonos tanulónál 2 250 Ft egy általános iskolai diákotthoni tanulónál 10 480 Ft egy középiskolai tanulónál 3 100 Ft egy tanulószobás, menzás tanulónál 730 Ft Megyénkben 1960-ban 101,1 millió forintot fordítottunk kulturális célokra. 1965-ben 150,7 millió forintot, 1970-ben pedig több mint 200 milliót. Azt jelenti ez, hogy az 1 lakosra jutó évi kulturális kiadásaink megyénkben az elmúlt 5 év alatt 586 Ft-ról 728 Ft-ra emelkedett. Ehhez még azt is számításba kell vennünk, hogy tanácsi költségvetésünk jelentős hányadát (1971-ben 32%-át) teszik ki a kulturális kiadások. Népgazdasági szinten ez azt jelenti, hogy a nemzeti jövedelemből államunk évi 10—12 milliárd forintot fordít művelődésügyi kiadásokra. Ezek súlyos tételek, a legnagyobb tételt képezik az állami költségvetésekben. S mindez igazolja azt, hogy a párt művelődéspolitikájának megvalósításához szükséges anyagi fedezet biztosításáról is gondoskodik. De e tételeknek más vonatkozásai is vannak.

49 A szocializmus építésének alapvető törvényszerűsége a dolgozók életszínvonalának állandó emelése. Ennek vizsgálatánál viszont alig számszerűsíthető tényezők is vannak pl. a képzettség alakulása. 1960-ban megyénkben az általános iskola 8 osztályát végzettek száma 37 140 fő volt. azóta évente több mint négy és fél ezren szerezték meg a 8 általános iskolai végzettséget. Ennek eredményeként 1970-ben már 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezett a külterületi lakosság 32,5%-a, a belterületi lakosság 43,2%-a, a városok belterületi lakosságának 61,7%-a, 1960-ban megyénkben az érettségizettek száma 6519 volt, ma viszont évente több mint ezren tesznek érettségi vizsgát középiskoláinkban. Egy évtizeddel ezelőtt az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők száma megyénkben 2991 volt, ma viszont már az érettségizettek 30—35%-a tanul tovább felsőfokú tanintézetekben. A szakmai műveltségi szint emelkedését jelzi a szakmunkások számának rohamos 154