Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

tervszerűtlen és spontán nevelést tervszerű és tudatos nevelés váltotta fel. Mindinkább érvényesül nevelőink munkájában a szocialista tudatosság. Ezt nagyban segíti, hogy pedagógiai vezetőink 64%-a, a nevelőknek pedig átlag 22%-a elvégezte a Marxista—Leninista Esti Egyetemet. Különösen jó ez az arány a középfokú intézményeknél (31%). Ezenkívül az elmúlt évtizedben a nevelők kb. 20%-a szakosított ideológiai tanfolyamokon vett részt. Mindezek mellett csaknem valamennyi pedagógus bekapcsolódott valamilyen fokú szakmai továbbképzésbe is.

39 Az ellenforradalom után különös hangsúlyt kapott az ifjúság hazafias nevelése. A fejlődés itt is lemérhető, mert nemcsak ismeretekben gazdagodtak nevelők és tanulók, hanem érzelmi átélésben, motiválásban, állásfoglalásra késztetésben is. Jó eredmények születtek megyénkben az anyanyelvi kultúra ápolásában is (Kazinczy szép kiejtési versenyeken való tömeges részvétel, országos helyezések évről évre). Kimutatható a fejlődés a proletár internacionalizmus terén is. Fiataljaink közül sokan leveleznek ma baráti országok fiataljaival, ismertetik hazánkat a külföldiekkel, tartanak baráti kapcsolatot szovjet fiatalokkal és katonákkal. Az is örvendetes, hogy az utóbbi években kétszeresére nőtt fiataljaink országjáró mozgalma. Az elmúlt évek szocialista évfordulói (a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a KMP, a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulói, Lenin születésének 100. évfordulója, hazánk felszabadulásának 25. évfordulója, a KISZ, az úttörőmozgalom évfordulói) gazdag nevelési alkalmakat jelentettek. Eszmeipolitikai vonatkozásban segítették a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra nevelésünk tudatosabbá tételét. Ifjúságunk lelkesen készült ezekre az alkalmakra, azoknak szelleme áthatotta fiataljaink életét, s diákjaink tanulmányi munkáját múzeumlátogatások, sajtó- és élménybeszámolók, emléktúrák, veteránokkal való találkozások, úttörő harci megmozdulások tették színessé. A jól szervezett, élményszerű kultúrműsorok nyomán történelmi, logikai összefüggések is feltárultak előttünk, s az érzelmi hatás is érezhető volt.

40 Honvédelmi nevelésünk eredményeit jelzik, hogy ma már a katonatiszti pályát egyre többen választják élethivatásul (évenként 20—25-en), sokan szívesen kapcsolódnak be a honvédelmi és technikai szakkörök munkájába.

40 Az ifjúság pályaválasztásában ugyan még mindig kísért a divatos szakmák iránti vonzódás, a fehér köpeny varázsa, de mind többen választják élethivatásul még érettségi után is a fizikai munkát. Ma már az érettségizett tanulók 40—50%-a — zömmel fiúk — a közvetlen termelőmunkában találják meg jövőjüket.

40 Elmondhatjuk bátran, hogy megyénk iffjúsága alapjában véve egészséges szellemű, becsületesen tanuló és dolgozó, a szocialista rendszerünket magának valló, hazáját szerető, őszinte, kritikus ifjúság, akikre szocialista jövőnk építését nyugodtan bízhatjuk. A közművelődés eredményei is a művelődéspolitika helyességét bizonyítják. Az elmúlt negyedszázadban, de az utóbbi évtizedben különösen nagy mértékben emelkedett a munkások, parasztok, a többi dolgozók szakmai és általános műveltsége, nőtt kulturális igényük. A kultúra valóban közkinccsé vált, a dolgozók a kultúra birtokosaivá és alkotóivá váltak. Ezt mi sem igazolja fényesebben, mint a közművelődés számai. 152