Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

tömeges részvétele, a munkás és paraszt szülők gyermekeivel való igényesebb, differenciáltabb foglalkozás is. Az általános iskolák fejlesztése az ellenforradalom után is fontos kultúrpolitikai feladat maradt. A fejlődés tovább folytatódott, s ma már megyénkben az általános iskola 8. osztályát az I. osztályba beiratkozottak csaknem 90%-a végzi el. Ez

32 egymagában véve is óriási eredmény, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 1958-ban ez a szám még csupán 52% volt. Az ellenforradalom után további jelentős eredményeket értünk el a szakrendszerű oktatás biztosítása terén. Csak az elmúlt évtizedben megyénkben a szakrendszerű oktatásban részesülők aránya 13%-kal nőtt, s ma már ez 90,7%.

33 Az ellenforradalom után végrehajtott iskolareform során egyik legnagyobb eredményt a műveltség általánossá tétele terén értünk el, amelyet a kisiskolák körzetesítése jelentett.

34 Mintegy 90 olyan kisiskola problémáját oldottuk így meg, ahol eddig szakrendszerű oktatást biztosítani nem tudtunk. Ez 2255 munkás és paraszt gyermek magasabb színvonalú tanulási lehetőségét teremtette meg. Ez a körzetesítés tovább folyik napról napra tervszerűen, s minden remény megvan arra, hogy 1975-ig 98%-ban sikerül megvalósítani a tanulók bekörzetesítését, ami a művelődés demokratizmusának szinte teljes diadalát jelenti majd. Óvodai ellátásunk is jelentősen fejlődött az ellenforradalom után.

35 Csak az elmúlt 10 évben az óvodai ellátásunk 25%-kal nőtt, s jelenleg eléri a 70%-os szintet megyénkben. Művelődéspolitikánk egészséges megvalósulása nyomán nemcsak a közoktatás feltételei javultak, hanem megnőtt a tanulási kedv is. Ma az általános iskolát végzettek 81,6%-a tanul tovább középfokú intézményekben, de jelentős számban vesznek részt esti és levelező oktatásban is. Csak 1971-ben 269-en osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyam keretében vizsgáztak és szereztek általános iskolai végzettséget felnőtt dolgozók, ezenkívül 218-an a dolgozók általános iskoláiban, 1311-en pedig a középiskolák levelező tagozatain tanultak.

30 Nem lebecsülendő eredmény az sem, hogy ma a megye középiskoláiban csaknem ötször annyian tanulnak, mint 25 évvel ezelőtt és ma több tanuló tesz évente érettségi vizsgát, mint ahány tanuló járt 1945. előtt a megye összes középiskoláiba. De 1956 óta is 56%-kal nőtt a középiskolások száma és ma 5136 középiskolai tanuló tanul megyénkben. (1956-ban 2877 volt.)

37 További eredmény, hogy megnőtt az igény a szakmai képzés iránt, s vele együtt fiataljaink előtt nőtt a fizikai munka becsülete. Csak az utóbbi 5 évben 22%-kal nőtt a szakmunkástanulók száma. Egyre nagyobb igény mutatkozik a felsőfokú tanulmányok folytatása iránt. Ezt az igényt népgazdasági érdekeinkkel is összhangba hozva, ma már az érettségizettek 30—35%-a tanulhat tovább egyetemeken, főiskolákon, felsőfokú tanintézetekben. Ehhez jelentős anyagi támogatást is biztosít államunk ösztöndíjak formájában. Csak megyénkben évente 30—35 társadalmi ösztöndíj szerződést kötünk felsőfokú tanulmányokat folytató fiatalokkal havi 6—700 forintos összeggel. Ily módon nyitva áll az út minden tehetséges fiatal előtt a legmagasabb képzettség megszerzésére.

38 Művelődéspolitikánk központi feladata az ifjúság szocialista emberré nevelése. Ezt az elmúlt másfél évtizedben pedagógusaink egyre jobban megértették és átérezték a nevelés fontosságát, s a munkájuk nyomán ifjúságunk egészségesen fejlődik, szocialista közösségi szellemük erősödik. A korábbi, eléggé 151