Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

kötelezettség jellemző még, de már egyre többen végzik el a marxista—leninista esti egyetemet. A számszerű adatokból kiragadva a legjellemzőbbeket. A műkedvelők száma 6000. A megye lakosságának 18,2%-a beiratkozott könyvtári olvasó. 5 év alatt több mint 900 000-rel nőtt a kölcsönzött kötetek száma, 14 000rel az olvasók száma. Csak 1966-ban 539 TlT-előadás hangzott el 37 598 hallgatóval. 912 múzeumi tárlatvezetés volt ez időszak alatt. A népművelő munkát nagyrészt hátráltatják a rossz tárgyi és személyi feltételek (csak 27 szakképzett népművelő van a megyében). A pártbizottság megállapítja, hogy „az elmúlt 5 évben a népművelést is állandó változás, a társadalmi élethez való igazodás jellemezte. A világnézeti nevelésre, az általános és szakműveltség fejlesztésére vonatkozó elvek a társadalmi élet fejlődése következtében tartalmilag gazdagodtak, új, friss vonásokat kaptak. Az eredmény abban jelentkezik leginkább, hogy fejlődésünknek ezt a szükségszerűségét a népművelés gyakorlata is felismerte. A konkrét eredmények — a felnőttoktatás, az ismeretterjesztés, a könyvterjesztés, a mozilátogatás, az intézmények stb. számadatai — azt mutatják, hogy a további munka megalapozását az elmúlt időszakban lényegében megvalósítottuk. Továbbra is a legfontosabb, hogy a világnézeti nevelés a népművelési munka egészét hassa át. Ezt elsősorban a népművelők ideológiai nevelésével kell elérni minden szinten. Mindezt a helyi pártszervek eddiginél intenzívebb támogatásával. Ugyanilyen fontos feladat a továbbiakban is a népművelés hatékonyságának, hatókörének bővítése, a népművelés anyagi bázisának fokozottabb biztosítása, az anyagi koordináció". Ennek az időszaknak legnagyobb horderejű intézkedése az iskolareform elhatározása és végrehajtásának megindítása volt. A reformot társadalmunk gazdasági, politikai és kulturális fejlődése tűzte napirendre. Az az igény, hogy a technika rohamos fejlődésével magasabb felkészültségű munkásokra lesz szükség. A társadalmi, technikai fejlődés korszerű műveltséget kíván meg, amelynek ideológiai alapja a marxizmus—leninizmus világnézet. Ebben a korszerű műveltségben nagyobb helyet követel magának a természettudomány az eddigi, jórészt humán ismeretek mellett. Az új társadalomépítés új erkölcsű emberek hatékonyabb formálását követeli meg. Az iskolareformnak tehát ezekhez a tényezőkhöz kellett igazodnia, s ezeknek alapján megszabni a fejlődés útját. Az iskolareform vitája széles körű, 900 000-en vettek részt a téziseinek megvitatásában és 70 000-en nyilvánították ki véleményüket vele kapcsolatban és végül 1961. III. tc.-ben öltött testet.

26 „Váljék szorosabbá iskoláink kapcsolata az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel. Minden iskolatípus készítse elő tanulóit a termelőmunkában való részvételre. Mind magasabbra kell emelni a korszerű természettudományos általános és szakmai műveltség színvonalát. A tanulók túlzott igénybevételének elkerülése érdekében a tantervi követelmények megállapításánál fokozottabban figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. A szocialista világnézet és erkölcs alapján neveljenek iskoláink igazi hazafiakat, jellemes és törvénytisztelő állampolgárokat, akik forrón szeretik hazánkat, népünket, odaadással szolgálják a szocializmust, a békét, a népek test_ vénségének ügyét, építik és védik a nép államát. 143