Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

Növeljük mind az iskolások, mind a termelőmunkájuk megszakítása nélkül továbbtanulók létszámát, és így fokozatosan készítsük elő az általános és kötelező középfokú oktatás megvalósításának feltételeit." Az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel való kapcsolat javítása érdekében az általános iskolák felső tagozatában és a gimnáziumokban bevezették a gyakorlati foglalkozásokat, amelyek lehetőséget nyújtottak a tanulóifjúságnak a fizikai munka megismerésére és egyes képességek kifejlesztésére. A gimnáziumokban csaknem általánossá vált az 5+l-es oktatás, ami azt jelentette, hogy 5 napi tanítás mellett a tanulók heti 1 nap gyakorlati termelőmunkában vettek részt. A felsőoktatásban előtérbe kerültek az üzemi gyakorlatok, a helyszíni kutató és tanulmányi munkák. Üj tantervek és tankönyvek kerültek bevezetésre, amelyekben előtérbe kerültek a természettudományos ismeretek. Ugyanakkor a tankönyveket is megtisztították a dogmatikus szellemtől, s az alkotó marxizmus vált uralkodóvá bennük. A korszerű műveltségi anyag is kidolgozásra került a marxista világnézet alapján megszabadulva minden dogmatikus és revizionista torzítástól. A szocialista nevelőmunka lehetőségei megjavultak. Az iskolák a tudományos világnézetet és a szocialista erkölcsöt hathatósabban tudják terjeszteni. A pedagógusok maguk is megszabadultak sok régebbi ideológiai tehertételtől, s ha többségükben nem is meggyőződéses marxisták, de egyetértenek a szocializmus építésével. A hittanbeíratások számának csökkenése a „kettős nevelés" háttérbe szorulását jelzi. Az iskolareform-törvény új iskolatípust teremtett, a szakközépiskolákat. Felsőfokúvá vált az óvónőképzés és a tanítóképzés. Nagy erőfeszítések történtek az iskolák tárgyi feltételeinek javítására. 1963-ban a nemzeti jövedelem 4,6%-át költöttük oktatásra. Nőtt az oktatásban részt vevők száma. Az iskolareform következetes megvalósítása megyénkben is szép eredményeket hozott, de problémákat is vetett fel. A megyei párt- és tanács vb. együttes ülésén tárgyalta meg az iskolareform végrehajtásának Tolna megyei tapasztalatait 1966. február 5-én (MSZMP Tolna megyei Bizottsága Archívuma 1. fond. szám 3 őrzési egység 1966. ... Jelentés az iskolareform végrehajtásának tapasztalatairól Tolna megyében). A jelentés megállapítja, hogy a reform alapelvei helyeseknek bizonyultak. A tankötelesek beírása teljessé vált, de az általános iskola 8. osztályát ezeknek csak egy része végzi el, bár ez a szám az 1961—62. évi 66%-ról 89,3%ra nőtt. A korszerű általános műveltség emelése érdekében szélesítettük a szakrendszerű oktatást az alsófokú oktatás területén. 1961—62. tanévben ennek aránya még csak 77,1% volt, 1965—66-ban már 88,6%. A fejlődés ütemét befolyásolta, hogy az erőteljes középiskolai fejlesztés miatt az általános iskolai oktatás tárgyi és személyi feltételei romlottak. Csökkent a tantermek száma (5 év alatt 17-tel!), nőtt a képesítés nélkül tanítók száma, s mindennek eredményeként a szakrendszerű oktatás tartalma helyenként nem felelt meg a követelményeknek. A gyors mennyiségi fejlesztés a napközis ellátás vonalán is hátráltatta a tartalmi munka erősödését (1961—62-ben a napközis ellátás 6,7%-os, 1965— 66-ban 14,6%-os). 144