Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

b) A színjátszás műsorpolitikájának és művészeti színvonalának megjavítása, munkásegyüttesek létrehozása és segítése. c) A megyében levő nemzetközi hírű táncegyüttesek életre keltése, továbbfejlesztése, nemzetiségi csoportok munkájának támogatása. d) Növelni kell a kórusok és zenekarok számát és műsorainak szocialista tartalmát biztosítani kell. e) A kultúrotthonok műsorpolitikája szolgálja a munkások és parasztok igényeit. f) A könyvtárak hálózatának szélesítésével el kell érni, hogy a munkás és paraszt olvasók száma emelkedjék. A program végül a mozi, a múzeum, művészetek, a tudományos kutatások és a sajtó feladatait határozta meg. A programot tárgyaló 1959. május 15-i megyei pártbizottsági ülés

24 rámutatott arra, hogy „A művelődési irányelvek végrehajtásánál mindenekelőtt a munkásosztály igényéből kell kiindulni. Csak akkor tudjuk megvalósítani a programunkat, ha magát a munkásosztályt a program tevékeny résztvevőjévé tudjuk tenni. Csak ezen az alapon lehet a program végrehajtásában a szükséges egységet is megteremteni. Ez az állásfoglalás nem mond ellent annak, hogy az értelmiségi dolgozóknak jelentős szerepük van a program végrehajtásában. A vita összefoglalója során Prantner József elvtárs, a megyei PB első titkára a világnézeti fejlődésről szólva kifejti: „Nem igaz, hogy a pedagógusok többsége materialista. De az igaz, hogy több materialista van a pedagógusok között, mint két éve, és ha jól dolgozunk, két év múlva még több lesz. Ezt nemcsak abban lehet lemérni, hogy több a párttag pedagógus, hanem mind nagyobb mértékben találkozunk az értelmiség között pártonkívüli kommunistákkal." Majd az összefoglaló későbbi részében sürgeti, hogy „a leghatározottabban fel kell lépni a kultúra bizonyos nihilista lebecsülésével szemben" ... „Vannak olyan funkcionáriusok, akik kérkednek kultúrálatlanságukkal.. . Ezzel semmiképpen sem érthetünk egyet." E 3 éves kultúrfejlesztési program tervszerű végrehajtása meghozta gyümölcsét. A dolgozók széles körben ismerték meg a művelődéspolitikai célkitűzéseket, s vettek részt azok megvalósításában. A munka során párttagok és pártonkívüliek egyre világosabban látták, hogy a kultúrforradalom a szocialista építés szerves része és éppen ezért a kultúra ügye a munkásosztály ügye. A három év alatt a dolgozók szélesebb rétegeit sikerült bevonni a kulturális munkába és ezáltal azt a helyes elvet szolgálni, hogy a dolgozó tömegeknek kell lenniük a kultúra aktív alkotó tényezőinek. Helyes irányban javult az értelmiséghez való viszony.

25 A párt szervezetileg erősödött körükben. A program megvalósítása után már 580 értelmiségi párttag van a megyében, közülük 300 pedagógus. Javult a kulturális élet párt- és állami irányítása is. A helyes irányú fejlődést bizonyítják a Tanácsköztársaság 40 éves jubileumára szervezett kulturális megmozdulások, a kulturális rendezvények látogatottságai, az iskolai oktatás színvonalának emelkedése, a nevelés tervezésének elterjedése, az értelmiség aktív társadalmi munkája és ideológiai továbbképzésben való részvételük arányának növekedése. A program 3 éve alatt 10%-kal nőtt a rendszeres ideológiai oktatásban részt vevő pedagógusok száma. Megoldódott és rendszeressé vált az orvosok, gyógyszerészek, jogászok ideológiai továbbképzése. 138