Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

az eszmei zavart sem sikerült körükben teljesen felszámolni (kispolgári szemletet, nacionalizmust, álhumanizmust, vallásosságot). Az elemzés végső következtetésként megállapítja: „A kulturális élet területén ma meglevő problémák ... nagyok, mégis olyanok, amelyeket a kultúrforradalom 14 éves eredményére támaszkodva, sokoldalú tervszerű munkával képesek leszünk aránylag nem hosszú idő alatt megoldani." Az elemzést követően a Megyei Pártbizottság kitűzi a Hároméves művelődési programjának (MSZMP Tolna megyei Bizottsága Archívuma 1. fond. szám 2 őrzési egység 1959.) főbb célkitűzéseit és ezek megvalósítása érdekében megjelöli a feladatokat. Külön foglalkozik a munkások és parasztok kulturális nevelésének feladataival, azzal, hogy összehangolt terv alapján biztosítsák a munkások szakmai, politikai és általános műveltségének emelését, tervszerű továbbfejlesztését. Ezért felhívja a figyelmet az általános és középiskolai esti és levelező oktatás, a dolgozók esti iskoláinak, üzemi tanfolyamainak, munkásakadémiáknak nagy gonddal történő kezelésére. E munkába a műszaki értelmiséget is be kell vonni. Biztosítani kell, hogy a szakszervezeti kúltúrotthonok valóban a munkások otthonaivá váljanak. Meg kell oldani a bejáró és munkásszállásokon levő munkások kulturális ellátását. Javítani kell a műsorpolitikát, jobb szervezéssel kell toborozni a munkásokat és parasztokat. Növelni kell az üzemi művészeti együttesek számát a munkájuk színvonalát. A munkáslakta vidékek kulturális ellátását az állami szervek elsődleges feladatuknak tekintsék. Hangsúlyozza, hogy a parasztság körében a tsz4tözségekben a kulturális munka súlypontját a tsz-be kell áthelyezni, fel kell mérni a tsz-községek helyzetét és a szükséges intézkedéseket ki kell dolgozni. A községi kúltúrotthonok munkáját a községi művelődési tanács segítse, programjuk a falusi lakosság kulturális igényeinek mind magasabb fokon való kielégítését szolgálja. Az értelmiség körében végzett kulturális nevelőmunka feladatai között elsőként a világnézeti nevelőmunka eddiginél jobb kiterjesztését jelöli meg. Főleg a pedagógusok ideológiai oktatását helyezi előtérbe. Az értelmiséggel való kapcsolat erősítése érdekében munkás—értelmiségi, paraszt—értelmiségi találkozók szervezését, kommunista értelmiségiek aktivitásának fokozását jelöli meg feladatként. A közoktatás elé kitűzött legfőbb feladatokat a következőkben jelöli meg: elsősorban az ifjúság kommunista, erkölcsi, politikai és világnézeti nevelését határozza meg, de a fizikai munka megbecsülésére és megszerettetésére, az üzemek és iskolák kapcsolatának kiépítésére is különös gondot kell fordítani. Jobban kell támaszkodni a kommunista szülőkre. Több segítséget kell nyújtani a munkás és paraszt tanulóknak. Alapismereti tanfolyamokkal kell az analfabétizmust felszámolni. Javítani kell az ellenőrzés színvonalát. Fokozott gondot kell fordítani a pedagógus pályára irányulok kiválasztására. A diákotthonok a szocialista nevelés bázisává váljanak, kollégiumokká fejlődjenek. Az iskolák tárgyi feltételeinek javítása érdekében erőteljes anyagi programot is meghatároz. A népművelés elé a következő legfőbb feladatokat tűzi ki: a) Szocialista tartalmú ismeretterjesztő munkát kell végezni a munkás- és parasztlakta vidékeken. 137