Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

Az üzemekben és falvakban a dolgozók tömegével vettek részt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a szakszervezetek által szervezett tanfolyamokon, ahol az általános műveltség gyarapításán túl szakmai ismereteiket is bővítették. Csak 1958-ban 1015 ilyen előadás hangzott el 46 753 hallgatónak. A népművelés legnagyobb eredménye ebben az időszakban, hogy széles körű szervezetet épített ki, iamely lehetővé tette, hogy a kultúra eljusson a megye legeldugottabb helyeire és a legszélesebb tömegekhez is. Ezen az úton sikerült felvenni a harcot a műveletlenséggel (1938-ban megyénkben 20 847 analfabéta volt!) s babonával, a reakciós, maradi nézetekkel; sikerült elterjeszteni a tudományos világnézetet, felkelteni az igényt az irodalom, a művészetek és a tudományok iránt. Az iskolán kívüli népművelés tehát megyénkben is hozzájárult a maga eszközeivel a kul turf orradalom sikeres előreviteléhez, bármennyire hátráltatta is fejlődését a dogmatizmus és revizionizmus. Az itt bemutatott fejlődés is bizonyítja az MSZMP 1958. július 25-én megjelent művelődéspolitikai irányelveiről szóló párthatározatnak a felszabadulás utáni kulturális fejlődésünkkel kapcsolatos értékelését. Egyértelműen bizonyítják, hogy Tolna megye művelődése hatalmas számszerű fejlődésen ment át. De nemcsak erről van szó. A művelődés mind tartalmában, mind elterjedésében és hatásában olyan minőségi változást bizonyít, amelyre még példa nem volt megyénk történelmében. E változások lényegét a következőkben foglalhatjuk össze: — Megtörtük és felszámoltuk a volt uralkodó osztályok műveltségi egyeduralmát. — Erőteljesen növeltük a megye kulturális ellátottságának színvonalát. — Emeltük a megye lakossága általános műveltségének és szakmai ismereteinek, tudásának színvonalát. — Csökkentettük a falu és város közti különbséget. — Kultúránk tartalmában egyre inkább szocialistává vált. — Oktatásunkat, az egyes szaktudományokat kezdte áthatni a marxista—leninista világnézet és a dialektikus materializmus. — A természettudományok közelebb kerültek a gyakorlathoz. A Tolna megyei eredmények is igazolták az MSZMP 1958. július 25-i művelődéspolitikai irányelveiről szóló párthatározatának azon megállapítását is, hogy ,,A párt a kultúra minden területén tettekkel, alkotásokkal bizonyította be, hogy a nemzeti művelődési politikánk egyetlen járható útja a szocialista út, csak ez vezet a dolgozó tömegek, a szocialista nemzetté váló magyar nép kulturális felemelkedéséhez." 3. A kultúrforradalom során elkövetett hibák és azok következményei Az MSZMP 1958. július 25-i művelődéspolitikai irányelvei elemzik a kultúrforradalom során elkövetett hibákat és azok következményeit és megállapítják, hogy a kultúrforradalom megvalósítása során a pártpolitikában kettősen jelentkeztek a problémák. Egyrészt hatottak a kulturális életre az 1950-es évek elején a politikai, gazdasági életben elkövetett szektás, dogmatikus hibák, másrészt a művelődéspolitikában is voltak tévedések. 118