Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

A jegyzői magánmunkálatokról szóló 1917 áprilisi közgyűlési határozatot 1918 májusában bírálta el a belügyminiszter, aki általában jóváhagyta az emelést, csak ott tett kifogást, ahol a díjtételek meghaladták a kir. közjegyzők részére megállapított díjszabást. Ennek megfelelően tették közzé 1918 novemberében, már a polgári demokratikus forradalom alatt e módosított szabályrendeletet.

166 Jogszabályalkotás a forradalmak alatt A forradalmi korszak gyorsan pergő eseményei ismét csak nem kedveztek a helyi jogszabályalkotásnak. A polgári demokratikus forradalom nyomán létrejött Magyar Népköztársaság, s hasonlóképpen a hatalmat 1919. március 21én átvevő Magyar Tanácsköztársaság az országos jogalkotás, a jogalkotás egységesítése terén hozott számos alapvető intézkedést,

167 a rendelkezésre álló aránylag rövid idő alatt azonban nem kerülhetett még sor a helyi jogszabályalkotásra. Míg tehát az országos jelentőségű jogszabályalkotás már számos eredményben mutatkozik, s előbb a polgári demokratikus állam néptörvényeiben, majd a proletárdiktatúra kikiáltása után a Magyar Tanácsköztársaság forradalmi kormányzótanácsának és a népbiztosoknak rendeleteiben, 1919 júniusában pedig a Tanácsok Országos Gyűlése által elfogadott alkotmányban lerakta egy forradalom nyomán létrejött, szocialista állam és jog legfontosabb szabályait s mint tudjuk jogalkotó műhelyeiben, elsősorban az igazságügyi népbiztosság törvényelőkészítő osztályán már a proletárjog részletkérdéseinek előkészítése is folyt, a helyi jogszabályalkotás nem juthatott még szóhoz. Tolna vármegye hivatalos lapjának 1918. és 1919. évfolyamában (a Tanácsköztársaság idején Tolnamegyei Tanács címmel is rendszeresen megjelent) nem találunk szabályrendelet-alkotást, hanem elvi intézkedéseket valamely központi jogszabály Tolna megyei végrehajtására. Csupán az 1920. évi 4. számban hirdet ki az alispán egy 1919-ből származó „szabályrendeletéét a tiszti orvosi vizsgálat tárgyában. Ha azonban megnézzük ezt a „szabályrendeletet", kiderül, hogy ez nem törvényhatósági szabályrendelet, hanem egy 1893. évi 80099. számú belügyminiszteri körrendelettel kibocsátott belügyminiszteri szabályrendelet, lényegében egy miniszteri rendelet módosítása és ezt csupán azért nevezik most is szabályrendeletnek a belügyi törvényelőkészítő osztály jogszabályalkotói, mert egy eredetileg „szabályrendelef'-nek nevezett belügyminiszteri rendelet módosításáról volt szó. Ez a régi helytartótanácsi „normálé, normativum" szók magyarra fordításából származó „szabályrendelet" szó a minisztériumokban ekkorra már rég kiment a divatból, a miniszterek által kiadott jogszabályokat pedig miniszteri rendeleteknek nevezik. Csak régi maradványként jött tehát létre a szabályrendelet, amely valóban miniszteri rendelet volt s így is került Tolna vármegye hivatalos lapjában kihirdetésre.

168 Jogszabályalkotás az ellenforradalom rendszerében A fehér ló hátán bevonuló s véres kezű ellenforradalom, mely Tolna megyében is szedte a maga áldozatait, a jogfolytonosság visszaállítását hirdette. Ott kell folytatni a jogalkotást, ahol 1918-ban az uralkodó osztályok abbahagy432