Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

tanácskozás alatt levő tárgytól eltér, figyelmezteti. (13. §.) Ha a szónok ismételt figyelmeztetés ellenére is eltér a szóban levő tárgytól, az elnök megvonhatja a szót. (14. §.) Ha a gyűlésen olyan folyamatos lárma és nyugtalanság uralkodnék, hogy az elnök azt az elnöki csengővel lecsillapítani nem képes, a gyűlést elsődleges figyelmeztetés után, rövid időre s legfeljebb egy negyedórára felfüggesztheti. (15. §.) Aki pedig a tanácskozás méltóságát sérti, vagy a gyűlés egyes tagjait sértő kifejezéssel él s azt rögtön vissza nem vonja, valamint aki a tanácskozást megintés és ezt követő rendreutasítás után is tartósan zavarja, még azon ülés alatt „széksértés keresete alá vonathatik" s azt a gyűlés — fellebbezés kizárásával — 100 forintig terjedhető s közigazgatási úton behajtható bírsággal büntetheti. (16. §.) Az elrendelt széksértési keresetet a tiszti ügyész nyomban írásba foglalva benyújtja (17. §), s fölötte a közgyűlés soron kívül azonnal határoz (18. §). A tárgyhoz mindenki kétszer szólhat (20. §). A gyűlés tagjait olyan sorrendben hívják fel, ahogy maguk az elnöknél jelentkeztek. Az alispán, az előadó és a tiszti ügyész, a szükséges felvilágosítások adása, vagy a törvényekre utalás végett bármikor felszólalhatnak. (22. §.) Szót kérhetnek azok is, akik napirendet indítványozni, személyes megtámadásra válaszolni, szavaik elferdítését helyreigazítani, a közgyűlési és ügyrendi szabályrendeletre hivatkozni, vagy indítványukat vagy módosítványukat visszavonni, illetve a visszavont indítványt magukévá tenni akarják. (23. §.) A közgyűlésen ülési és szavazati joguk van az alispánnak, a fő- és aljegyzőknek, a tiszti ügyésznek, árvaszéki elnöknek és ülnököknek, a főorvosnak, a főszolgabíróknak, a pénztárnokoknak, központi számvevőknek és levéltárnokoknak, akkor is, ha nem volnának tagjai a törvényhatósági bizottságnak. Ezzel a szabályrendelet messzemenően biztosítja a vármegyei tisztikar érd ékeinek érvényesülését a közgyűlésen. Ha ez a nagy létszámú tisztikar nem is jelent többséget, mindenesetre jelentős tényező a közgyűléseken. A tisztviselők csak akkor nem szavazhatnak, ha saját ügyükről vagy új tiszti állás rendszeresítéséről, illetőleg fizetésemelésről van szó. (24. §.) A tiszteletbeli tisztviselők is részt vehetnek a közgyűléseken, fel is szólalhatnak, de csak akkor szavazhatnak, ha tagjai a bizottságnak. A közgyűlésen tilos a beszédet olvasni. (28..§.) Szabályozza, illetve kizárja még a szabályrendelet a részvételt a határozathozatalban összeférhetetlenség esetén. (28. §.) Részletes szabályokat találunk a szavazásra vonatkozólag: „A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha az elnök, vagy 10 bizottsági tag kivan ja, a kérdés felállás és ülve maradás útján való szavazással döntetik eV. Ha törvény rendeli, vagy 20 tag írásban kéri, névszerinti szavazást kell tartani. Titkosan történik a szavazás, ha valamely tisztviselő ellen fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat, vagy a hivataltól való felfüggesztés forog szóban, a közigazgatási bizottság tagjainak választása alkalmával, vagy ha valamely későbbi törvény rendeli. (46. §.) Interpellációt bármely közgyűlésen lehet az alispánhoz intézni. Az interpellációnak rövidnek és tárgyilagosnak kell lennie s az alispán vagy az érintett tisztviselő annak írásbeli azonnali beadását kérheti. Az alispán a közgyűléstől a válaszadásra időt kérhet. Az interpellálónak joga van az interpellációnak és az erre adott válasz tárgyalásának napirendre tűzését kérni. Ha a közgyűlés ezt nem tartja szüküségesnek, joga van a választ egyszerűen tudomásul venni s 411