Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

megyénket is. — Nem hagyhatjuk figyelmen kívül továbbá azt sem, hogy 1703. után indult meg nagyobb arányokban a német telepítés, s ez nemcsak a megye lakosságának arculatát, hanem gazdasági képét is átformálta. 1703-ra tehát megyénk történetének csakugyan egy kisebb, 1686-tal kezdődő szakaszát zárhatjuk le. E mellett az esztendő mellett szól azonban még egy más természetű ok is. Legfontosabb forrásunk, a megyei jegyzőkönyvek első kötete 1698 végétől 1703 legelejéig terjed, s a következő kötet csak 1714-gyel kezdődik. Így vagyunk a megyei levéltár anyagával is: nagyon hiányos ugyan a kilencvenes évekből is, de talán még hiányosabb az 1703—1711. közti évekből.* A megyei levéltár hiányait azonban szerencsére némiképp ki tudtuk egészíteni máshonnan nyert adatokkal. Ez a kérdés ugyanis, amellyel több mint négy évtizeddel ezelőtt a megyei levéltár átnézése közben találkoztam, azóta állandóan érdekelt, s egyéb irányú levéltári kutatásaimban mindig figyelemmel voltam rá; ily módon gazdag anyagot gyűjtöttem össze a budapesti, bécsi és vidéki levéltárakból. S bár ez még mindig hiányos maradt, mégis segítségével többé-kevésbé sikerült megvilágítani, miképp kezdte meg s formálta ki új életét 1686. után megyénk, milyen feladatokkal állt szemben közigazgatási szervezete és lakossága s milyen küzdelmek között próbált megbirkózni velük. A megye területe és lakossága a) A megye területe A felszabadulást követő első években a határok kérdése szóba sem került. A rövid ideig tartó katonai igazgatás után megszervezett kamarai igazgatás sajátos feladatai folytán figyelmen kívül hagyta a régi állapotokat, s így a kilencvenes évek derekáig fel sem merült ez a kérdés. Amint azonban a viszonyok mind jobban rendeződtek, mind több vonatkozásban éreztette hatását a bizonytalanság ezen a téren; főképp a hadi adó szempontjából volt fontos a megyére nézve régi határainak pontos megállapítása, hogy a reá kivetett összeget s az elszállásolásra küldött katonaságot minél több helység között reparciálhassa, oszthassa szét. A kilencvenes évek közepétől a határok kérdése állandó vita tárgya volt megyénk és szomszédai között, s épp az általunk vizsgált időszakban volt a leghevesebb a harc, de még utána is évtizedeken át hallunk róla. Megyénk Baranya, Somogy, Veszprém és Fejér megyével volt határos. A középkorban pontosan kialakultak a határaik, s legfeljebb csak közvetlenül a határok mentén találunk kisebb ingadozásokat, ami különben általános volt. Tolna megye a török idők előtt

1 jóval terjedelmesebb volt, mint ma s főképp délnyugati irányban tartozott hozzá számos olyan helység, amely ma Baranyában fekszik.

2 Ennek az emléke nem is enyészett el a másfél százados török uralom alatt sem, hanem feléledt az említett gazdasági okok folytán. A határok * Vö. Föglein A., Tolna vármegye levéltára: Lev. Közi. 1932. 69. 7