Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

királyi rendeletet, amely meghagyta, hogy az egyszerű armalisták, a haszonbérlők és az inscriptionalisták, ha igazolják a nemességüket, a lakóhelyükön parasztok módjára adózzanak. A megye erre vonatkozólag így határozott: minden nemes, akár jobbágytelken, akár a saját maga telkén él, ha nincs egész portája („qui suas portás complete non habuerint"), tartozik bemutatni a jövő közgyűlésen a címereslevelét és a nemesi iratait; addig is azonban a szolgabírák írják össze mindazokat, akiknek nincs egész portájuk, s a megye állapítsa meg, mennyi taksát kell fizetniök — exceptis ipsorum personio — a megyei pénztárba az elmúlt évekre és 1703-ra.

141 A megye pénzügyeit a perceptor intézte s ő kezelte a megyei pénztárt is.

142 Nemcsak fontos és bizalmi munkaköre volt tehát, hanem bizonyos szakértelmet is megkívánt, ezért a fizetése is elég nagy volt: 150 forint.

143 Régebben ezt a munkakört, épp fontossága miatt, megyénkben maga az alispán látta el, s csak a XVII. században tűnik fel a megyei adószedő és pénztáros, rendszeresítve pedig csak a század végén lett.

144 Megyénkben 1696-ban maga Broderich alispán volt egyben perceptor is, 1697-ben pedig Furdics főbíró, akinek lemondatása után Dallos alispán vállalta a perceptorságot 1698-ban.

145 Első önálló perceptorát a megye az 1698. novemberi közgyűlésén választotta meg. Űgy látszik, Dallossal már bajok voltak, és szükségesnek látták, hogy a rendes tisztújítás előtt gondoskodjanak külön perceptorról, aki teljesen ezeknek a feladatoknak szentelheti magát. A decemberi közgyűlésre tűzték ki a restaurációt,

146 de már november 3-án megválasztották perceptorrá ifj. Haunoldt Jánost, aki, mint láttuk, simontornyai harmincados, majd Furdics távozása után kamarai tiszttartó is volt, tehát járatos volt a pénzkezelésben. Az apja is a kamarai igazgatásnál szolgált, fehérvári harmincados, majd siklósi tiszttartó volt.

147 Ifj. Haunoldt János két esztendőn át töltötte be ezt a hivatalt, sőt 1700ban, amikor nem volt alispán, helyettes alispánként is működött. 1701 végén mondott le tisztéről, mert az 1702. januári közgyűlésen helyettest rendelnek ki addig, míg ő a számadásait összeállítja, és megkapja a felmentést. Valami nem lehetett rendben nála, mert az összeírok ugyanakkor olyan utasítást kaptak, hogy szedjék be a Haunoldt-féle nyugtákat, kivéve az 1699-ieket, mert ezekre vonatkozólag még folyik a vizsgálat.

148 Komolyabb bajok azonban nem lehettek, mert 1702 januárjától a dombóvári uradalmat bérelte a nádortól, s 1702 szeptemberében és októberében, mint Esterházy Pál ablegátusa vett részt a közgyűlésen, s nem hallunk arról sem, hogy a számvizsgáló bizottság valami hibát talált volna a számadásaiban.

149 Súlyosabb bajok merültek fel Furdics és Dallos perceptorsága körül, mert nagy hiányokról nem tudtak elszámolni, s ügyük éveken át foglalkoztatta a megyét. Hasonló esetekkel találkozunk azonban másutt is, s ezen nem is csodálkozhatunk. Láttuk, hogy honnan kerültek ki a megyei tisztviselők; különösebb szakértelemmel nem igen rendelkeztek, úgyhogy a számadások vezetése bizonyára nagyon kezdetleges módon történt, s ez az ellenőrzést szinte lehetetlenné tette. Ezek a körülmények szinte csábítottak a könnyelműségre.

150 Furdics Gergelyt mint láttuk, az 1696-i ellenzéki restauráción választották meg főbírónak s egyben perceptornak. Éveiken át volt simontornyai kamarai tiszttartó, így alkalmasnak gondolták erre a tisztségre. 1698-ban azon63