Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

amelyet ő a postahivatal részére épített s máshova kellett költöznie. — Ami az általa fogadott katonákat illeti, őket a katonai élelmezési hivatal helyezte oda, s ha nem lettek volna ott, Tolnát is elpusztították és felégették volna a raktárral együtt, amint az másutt történt. Idézte Barnabeisnek 1696 augusztusában hozzá intézett levelét, amelyben arra kérte, hogy legyen katonáival segítségére a tiszttartójának a vad rácok ellen. — Egyéb vádjait és panaszait — folytatta Broderich —, amelyeket több alkalommal terjesztett föllebbvalói elé, sem tudta bizonyítani, s nem hozott eredményt két hadbiztos vizsgálata sem, amint nem talált nála kifogásolnivalót a budai kamarai jószágkormányzóság sem. Rámutatott végül mint jellemző tényre arra, hogy tiszttartóját, aki a vizsgálatról felvett jegyzőkönyvet pecsétjével megerősítette, mindenétől megfosztotta s még most is fogva tartja. Azt kérte tehát, utasítsák Barnabeist, hagyja abba a vádaskodásait az ellene emelt vádakat pedig vizsgálják meg a megye vádjaival együtt, s ha kiderül az ártatlansága, adjanak neki teljes elégtételt. 9. Ítélet Broderich ügyében Broderichet, miután 1697 februárjában letartóztatták, a bajai kollégájával együtt hamarosan Magyaróvárra vitték, innen pedig Bécsbe szállították, hogy felelősségre vonják őket hűtlen kezelésükért.

87 Ezen a vonalon azonban jó ideig nem történt semmi, csak november elején kérte a haditanács az udvari kamarát, rendelje el a budai és komáromi parancsnokoknak, vigyék a két letartóztatott élelmezési felügyelőt Bécsbe a delegált bíróság elé.

88 Ennek a bíróságnak a tagjai Schweidler Jakab Antal főhadbiztos és Schindler Sámuel, az alsó-ausztriai kamarai könyvelőség számtanácsosa voltak.

89 A delegált bíróság 1697 decemberében kezdte meg a vádlottak kihallgatását s 19-én átírt az udvari kamarának, hogy mivel Broderich még nem terjesztette be a rábízott tolnai élelmezési raktár 1694—6. évi számadásait, parancsolják meg neki, hogy minél előbb adja be őket, különben megszigorítják a fogságát.

90 Broderich azonban ennek nem tett eleget, s ezért 1698. január 1-én az udvari kamara megkereste a vezérhadbiztosi hivatalt s kérte, intézkedjék, hogy a vádlott négy héten belül mutassa be az említett számadásokat a hadi könyvelőségnél, mert ezeknek hiánya késlelteti a delegált bíróságot munkájában.

91 1698 márciusában Dallos alispán levelet írt Broderich feleségének (Reichert Borbálának) s kérte, hogy fizesse meg azt a 700 forintot, amellyel ura a beszedett porciópénzekből még adósa a megyének. A választ rá Broderich fogalmazta meg németül a felesége nevében. A levél alatt Dallos neve szerepel ugyan — írta —, de Strausz műve. Csodálkozik, hogy egy állítólagos alispán követel tőle valamit, akinek ehhez semmi joga sincs. Jól tudhatja, hogy a dolgok még nincsenek lezárva, mert a király parancsára egyéb fontos ügyek miatt fel kellett őket függeszteni. Strausz megint elbolondította őt, de legyen meggyőződve, semmit sem fog elérni.

92 Strausz, mint láttuk, az 1696 novemberében megválasztott tisztikar jegyzője volt, tehát az ellenzék tagja.

93 Broderich ügyének további folyásáról jó ideig nem tudunk semmit, csak 1699-ben olvasunk róla, hogy azt kérte, hozzák Pozsonyból Bécsbe volt írnokát, Suttner Jakabot, hogy elszámoljon.

94 Elhúzódott a vizsgálat, s csak 1699. október 9-én hozták meg az ítéletet ügyében: 3 évi fogságra, az okozott károk meg54