Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

A nádor emellett tanúvallató parancsot küldött a győri káptalannak, s a testimoniuma, Jager Márton kanonok, július 31-én Fehérvárról értesítette a nádori embert, Kolosváry Mihály Fehér megyei alispánt, hogy mielőbb keljen útra, őt Tolnán fogja megtalálni.

83 Matusek, a delegált bizottság elnöke, szeptember 3-án küldte szét az idézést a vádlóknak, szeptember 30-ra híva meg őket Győrbe, „a maga residentialis házához".

8

^ A győri káptalan megkapta a kérdőpontokat is, amelyekre vonatkozólag ki kellett hallgatnia a tanúkat. Tizenhat pontot foglaltak ezek magukban; az 1—14~ig terjedők a már ismertetett vádakra vonatkoztak, új csak a 15. és 16. volt: 15. Ki volt jelen Pincehelyen vagy Simontornyán, amikor elhatározták, hogy vádat emelnek a királynál Broderich ellen? — 16. Vajon az egész megye helyeselte-e ezt, és kik voltak, akik a megye közönsége nevében összeállították a vádakat Broderich ellen, kiket jelöltek ki követekül a feljelentés tárgyában, és kik voltak azok a földesurak, akik kiküldték őket. — Látjuk, hogy azt akarták megállapítani, kik voltak a mozgatói ennek az ügynek.

85 8. Barnabeis, Tolna földesura vádjai Láttuk, hogy az 1696-i ellenzéki tisztújító közgyűlésen jelen volt Barnabeis Félix, fehérvári prépost, Tolna földesura követe is, tehát ő is az ellenzékhez tartozott. Ügy látszik, hogy mint tolnai földesúr jutott összeütközésbe a tolnai magazin-felügyelővel, s a köztük való viszony nagyon feszült lett. Most azután, amikor megindult a vizsgálat Broderich ellen, ő is előállt és panaszait a vezér hadbiztosság elé terjesztette. Nem ismerjük ezt a beadványát, azonban Broderichnek 1697. június 15-én kelt válaszából összeállíthatjuk vádpontjait.

86 Először általánosságban azt adta elő, hogy Broderich zsarnokoskodásával már-már a kétségbeesésbe kergeti a jobbágyait, azután áttért a részletekre: megakadályozta a templom építését; bepanaszolta őt Kurcz Ignác kamarai adminisztrátornál; a tolnai magazin őrizetének ürügyével 12 katonát tartott magának s őket a parasztoknál szállásolta el, s végül a tolnai egyház bizonyos szőleit a tolnai ferenceseknek adta. Broderich válaszában megfelelt mindegyik vádpontra. Barnabeis, — írta — aki prépostnak és Tolna földesurának adja ki magát, egyáltalán nem törődött a kis tolnai katolikus egyházzal, úgyhogy a hívek lelki gondozás nélkül vannak, s ezt tanúkkal is igazolhatja: P. Csepricz György volt tolnai plébános, jelenleg katonai lelkész, gyakran jelentette neki, hogy sok csecsemőt vittek az eretnek prédikátorhoz megkeresztelni, sőt így tett a prépost tiszttartója is. A templom építését nemhogy akadályozta, hanem még ő sürgette a főhadbiztosságnál, a főpostamesternél s más illetékes helyeken, mert már két esztendeje, hogy leégett. Kurcz adminisztrátor, aki Eszékig bejárta a falvakat és nyomozta, hogy minő panaszai vannak s kik ellen a lakosságnak, meggyőződött, hogy Barnabeis vádjai alaptalanok, gyűlöletből erednek, s ezért nem is vette figyelembe őket. Ö a saját költségén építtetett Tolnán templomot s szerelte fel, s erről meggyőződtek az ellenvizsgálatot folytató hadbiztosok is. Barnabeis azonban még azt is megtiltotta neki, hogy parochust alkalmazzon, s kitette a ferenceseket is Tolnáról, akik ott a lelkipásztori teendőket végezték. Gyűlölködésének azután az lett az eredménye, hogy még abból a kis házból is kitették, 53