Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

A megye már áprilisi közgyűléséből jelentette a kancellárnak, hogy Broderich magánál tartotta a pecsétet és az iratokat, sőt kijelentette, hogy nincs is szándékában őket kiadni. Májusban újból hozzáfordulnak a Simontornyán tartott kisgyűlésükből, s kérik, parancsolja meg a Bécsben levő Broderichnek, adja ki a nála levő hivatalos iratokat s a pecsétet, mert nélkülük olyanok, mint a szárazra vetett hal („siquidem autem sine Mis tamquam piscis sine aqua existeremus"), s a megyét súlyos kár is érheti, mert nem tud elszámolni a katonasággal.

76 A kancellária úgy rendelkezett, hogy Bakos János kancelláriai jegyző keresse fel Broderichet és követelje tőle vissza a pecsétet és az iratokat.

77 Július 1-én Broderich újabb beadvánnyal fordult a kancelláriához. Ebben azt kérte, hogy mivel, úgy látja, a kancellária nem óhajt ily természetű üggyel foglalkozni, bízzák rá a nádorra; az ország törvényei szerint különben is ő van hivatva hasonló vitáknak jó móddal való elvégzésére s ő már előzőleg vállalta is az elintézést. A kancelláriában ekkor már készen volt a mandátum delegatorium, s Broderich kérvényére azt vezették most rá, hogy a bírórendelő parancsot azonnal kiadják, amint visszaszolgáltatta a pecsétet.

78 Broderich azonban mindenképp ki szeretett volna bújni e feltétel teljesítése alól, vagy legalábbis halogatni akarta volna, bizonyára azért, hogy így kicsikarhassa költségeinek a megtérítését. Ezért pár nap múlva újabb beadvánnyal fordult a kancelláriához, ahova ez július 12-én énkezett meg, s ebben azt kérte, ne halasszák tovább a delegatorium kiadását; a kancellária azonban ragaszkodott korábbi határozatához azzal a megokolással, hogy a pecsétet a király adta, ha tehát a megyének nincsenek most törvényes tisztviselői, a kancelláriának, mint a király közvetlen kormányszékének kell átadnia; ha ez megtörténik, megkapja a mandátum delegatoriumot. Broderich nem mert tovább ellenkezni, hiszen mielőbb szabadulni akart fogságából, ezért rögtön, már másnap, 13-án beszolgáltatta a pecsétet. A kancellária kérvényének hátlapján nyugtatta a pecsét és a róla szóló királyi diploma átvételét, s rávezették azt a határozatot is, hogy költségeinek megtérítése tárgyában forduljon a delegátusokhoz, s majd a vizsgálat befejezése után ki fogják őt elégíteni.

79 Közben a vezérhadbiztosi hivatal közölte a kancelláriával, hogy a rendeletére letartóztatott és Bécsbe hozott Broderich nem tudta magát a kirendelt bizottság előtt a vád minden egyes pontjára vonatkozólag tisztázni, viszont a megye részéről emelt vádak sem voltak kellőképp alátámasztva, ezért további vizsgálatot rendelt el s ennek az elvégzésével Kessler János Ernő főhadbiztost bízta meg; hogy a vizsgálat minél eredményesebb legyen, a kancelláriából vagy más megyékből deputátusok kirendelését kérte. A kancellária erre közölte a vezérhadbiztossággal, hogy a király már elrendelte Broderich ügyének felülvizsgálatát és a bizottságba, tekintve hogy nemes emberről és alispánról van szó, Matusek András győri kanonokot, Fiáth János győri és Sőtér Ferenc Pest megyei alispánt küldte ki; meghagyva nekik, hogy lépjenek érintkezésbe a főhadbiztossal s kölcsönös egyetértéssel a szokásos módon járjanak el.

80 Broderich kérésére a bizottság augusztus 15-re Tolnára hívta meg Daróczyt, Dallost, Plagotát és Martonfalvayt, tehát az ellenzék vezéreit, hogy az ügyet felülvizsgálhassák és eldönthessék.

81 A bizottság megkapta a Broderich ellen emelt vádiratot, amelyet Dallos nyújtott be az udvarhoz a megye nevében. Az idézéshez mellékelve volt azoknak az okmányoknak a jegyzéke, amelyeket Broderich adott át a bizottságnak.

82 52