Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Bihari Ottó: Tolna megye közigazgatása 1945-49 között • 459

Dr. Bihari Ottó: Tolna megye közigazgatása 1945—49. között (Vázlat egy korszak közigazgatása fejlődésének irányairól) I. A közigazgatás története különböző szinteken kapcsolódik az adott ország politikai történetéhez. A végrehajtó hatalom — amelyik többnyire széles körben operatív tevékenységet végez az állami szervezet célkitűzéseinek realizálására — osztálykötöttsége, személyi összetétele, munkamódszerei, ideológiája stfo. folytán részese a politikai mozgásnak, a politikai célok igen jelentős megvalósítója. Más vonatkozásban ezt a kapcsolatot a burzsoá államban csak áttételesen lehet felfedezni. így a specialisták tevékenysége az igazgatásban bizonyos időszakokban „politikamentesnek" tűnhet; az igazgatás dolgozóinak szakmai tevékenységét úgy állítják be a felületes kutatók, mintha az nem lenne kapcsolatban a közigazgatás politikailag releváns működésével. Különösen az ún. „stabilizációs" korszakokban (tehát akkor, amikor az uralkodó osztály a „megszokott" módszerekkel képes fenntartani uralmát, nincs szüksége ehhez „drámai" fegyveres közbeavatkozásra) a közigazgatási tevékenységnek ezek a kifinomultabb módszerei lépnek látszólag előtérbe, az állami szervek a közigazgatási szakemberek segítségét látszólag „semleges" feladatok elérésére veszik igénybe. A közigazgatás történetével foglalkozók ilyenkor bukkannak a közigazgatási apparátus első tekintetre „semlegesnek" tűnő működésére, amelyet első tekintetre csak alig lehet kapcsolatba hozni kifejezett politikai tevékenységgel. Azonban csak egy kis mozgás szükséges a társadalmi-politikai életben, átmeneti gazdasági, külvagy belpolitikai krízis, s a „semleges" közigazgatás specialistái máris vérbeli politikusokként lépnek fel, esetleg ki is zárják maguk közül azokat, akik nem hajlandók ilyen módon reagálni az eseményekre. Ezért azt kell mondanom, hogy a közigazgatás-történetet nem „kivételesen" itatják át a politikai elemek, osztályszempontok, hanem állandóan s minden korszakában — függetlenül attól, vajon teljesen leplezetlen-e ez a kapcsolat, vagy bonyolult manipuláció elfedi a közvetett összefüggéseket. A pusztán pozitivista feltáráson túl (amelynek jelentőségét lebecsülni nem lehet, hiszen nélküle szó sem lehet többről, mint spekulációról egy korszak mozgató erőinek elbírálásában) a közigazgatás történetével foglalkozónak elsőrendű feladata az, hogy a fejlődés legfontosabb erővonalait kiemelje, ne hagyja összekeveredni a 459