Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

Végül míg az 1886. évi törvény a hallgatólagos jóváhagyást nem ismerte, ami lehetővé tette, hogy a miniszter tartózkodása akár minden időre útját állhatta a vármegyei akarat érvényesülésének, most — a községek után — a vármegyei szabályrendeletekre is meg akarták teremteni a hallgatólagos jóváhagyás lehetőségét. A régebbi jogszabályok azonban nem tették lehetővé, hogy a miniszter a már jogszerűen megalkotott szabályrendeletek módosítását kívánja akkor, ha időközben a magasabb jogszabály megváltozott. A gyakorlat ugyan áthidalta e hiányt és a magasabb jogszabállyal ellenkező szabályrendeletet, vagy részét a konkrét ügy eldöntésénél nem alkalmazta. Most ezt a kérdést is kifejezetten rendezni kívánták s a javaslat 48. §-a felhatalmazást adott a miniszternek, hogy a törvénybe ütköző szabályrendelet módosítását, vagy hatályon kívül helyezését elrendelhesse. Sajnos az időközben kitört világháború megakadályozta a parlamentet a közigazgatási reform megvalósításában, így a szabályrendelet-alkotásban továbbra is az 1886. évi XXI. te. rendelkezései maradtak irányadók. Szabályrendelet-alkotás az I. világháború alatt Inter arma silent musae — mondta már a klasszikus korban Cicero. A világháború kitörésével szükségszerűen a jogszabályalkotás lendülete is alábbhagyott. Különösen a határszéli vármegyékben, amelyek ellenséges csapatoktól, vagy nemzetiségi mozgalmaktól voltak fenyegetve, ahol a kormányok messzemenően éltek az 1912.-LXIII. tc.-ben rögzített kivételes hatalommal, a személyi és önkormányzati jogokat egyaránt felfüggesztették. Tolna megye azonban nem feküdt veszélyeztetett területen, így a vármegyei jogszabályalkotásnak csak a napi igazgatási tevékenységnek a jogszabályalkotás elé vitele állott útjában. Ugyanakkor azonban jogszabályalkotást sürgetett a fokozódó infláció, mely az egyes díjtételek emelését tette szükségessé. Voltak azután a háború kitörése előtt hozott olyan jogszabályok is, amelyeket az illetékes miniszter nem minden részben hagyott jóvá s ezért a jóváhagyással kapcsolatban tett észrevételeknek megfelelően a szabályrendeletek módosítására sort kellett keríteni. így már 1914. július végén az I. világháború kitörésével egyidőben sor került a vásárok és hetipiacok rendtartásáról és a helypénzszedésről már előbb elkészített vármegyei szabályrendelet tárgyalására. Ennek előzménye egy 1894ben alkotott szabályrendelet volt, amit az időközben hozott anyagi és eljárási jogszabályok figyelembevételével módosítani kellett.

1571 Ugyanakkor szabályrendeletileg elrendeli a vármegye közgyűlése, hogy a gazdasági cselédeket díjlevéllel kell ellátni. A cselédtartó munkaadók ugyanis eddig elmellőzték a díjlevelek kiállítását, aminek az lett az eredménye, hogy bérvita esetén nehéz volt az eredeti szerződést megállapítani. Háború kitörésekor a vármegyének is tekintettel kellett lenni a cselédekből is rekrutálódott katonák kívánságaira és érdekeire, ezért egy lépést tett feléjük a díjlevelek kötelező kiállításának elrendelése s így a jogbizonytalanság felszámolása terén.

155 Ugyanezen a közgyűlésen került sor a községi vadászati jog bérbeadásáról és gyakorlásáról szabályrendelet alkotására. A közbirtokosságoknak, vagy az úrbéres községeknek lehetett ugyan s volt Tolna megyében több helyütt külön összefüggő közös és osztatlan területük, s ilyenkor vagy a községgel együtt, vagy .430