Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

külön-külön adták bérbe a vadászati jogot. Ha a bérelt vadászterület 2000 kat. holdat meghaladta, egy, ha 5000 holdat, két vadőr alkalmazását írta elő a szabályrendelet. Részletesen szabályozta a rendelet a vadak védelmét, gondozását, a kártékony madarak irtását.

150 A július 30-i közgyűlés hozott határozatot a kéményseprési iparról szabályrendelet alkotásáról is. Ilyen szabályrendeletet már többször is alkottak (1884., 1912.), felmerült azonban a kéményseprő kerületek szaporításának, másrészt a kéményseprők kérésére a díjak emelésének kérdése. A közgyűlés elutasító álláspontot foglalt el, mert két évvel előbb már 30%-os emelést hajtottak végre, a kerületek növelése meg a kéményseprő mesterek megélhetését veszélyeztetné. Elfogadtak tehát egy — a minisztérium által leküldött minta-szabályrendeletet anélkül, hogy a kerületekben, vagy a díjakban változást keresztülvezettek volna.

157 Még egy szabályrendeleti jogalkotással (az ebtartásival) találkozunk 1914ben. Minden bizonnyal a pénzügyminisztérium által kidolgozott minta-szabályrendeletet — a tételek és néhány helyi kérdés megállapítása mellett —'• fogadta el a vármegye október 30-i közgyűlése. Pásztoreb után 1, haszoneb után 4, kedvtelésből tartott eb után 10 korona ebadót állapítottak meg. A kivetésre, beszedésre, egyébként az országos minta volt irányadó.

158 A háború további folyamata mind kevésbé kedvez szabályrendeletek alkotásának, 1915-ben nem is találkozunk a vármegyei hivatalos lapban szabályalkotással. 1916-ban az április 29-i közgyűlés azonban ismét visszatér a vadászati jog bérbeadásáról és gyakorlásáról alkotott vármegyei szabályrendeletre, miután a belügyminiszter 74.938/1915. IV. b. számú leiratával több észrevételt tett az 1914-ben alkotott szabályrendeletre. A belügyminiszter észrevételeit a közgyűlés keresztül is vezette.

159 Ugyanezen a közgyűlésen véghatározatot hoztak a Tolna megye közegészségügyi alapítványáról szóló alapítólevélről, módosíttoták egyben a községi jegyzői nyugdíj-szabályrendeletet, mivel az 1912-ben utoljára megállapított szabályok óta az 1913:IX. te, nemkülönben a 3670/1915. BM. rendelet módosítások keresztülvitelét tették szükségessé.

160 Új szabályrendeletet alkotott e közgyűlés „az országgyűlési képviselőválasztások alkalmával felszámítható fuvarozási díjaknak az 1915. évi XVII. te. 14. §-a értelmében való megállapítása" tárgyában.

161 Megismétlődik az ebadó-szabályrendelet újabb megszavazása is.

162 1917 tavaszán az infláció előrehaladtával a községi és körjegyzők hivatalos működéséért engedélyezett díjakról, valamint az általuk végezhető magánmunkálatokról 1906-ban alkotott vármegyei szabályrendelet módosítására is sor került. Mint az állandó bizottság az indoklásban kifejtette, 10 év óta, mióta a szabályrendelet életben van, több „miniszteri rendelet hatályát vesztette, viszont az újak felvéve nem lettek". A megélhetési viszonyok is indokolják, hogy 50%-os emelést a magánmunkálatoknál keresztülvezessenek.

163 Ugyanezen a közgyűlésen sor került a kéményseprési szabályrendelet újabb módosítására, amit a kereskedelemügyi miniszter 43116/

VI. A KM. számú rendelete igényelt a tűzbiztonság érdekében. A díjtételeket is fel kellett 20%-kal emelni a drágulásra tekintettel.

164 Az 1917. november 21-i közgyűlés még a jegyzői nyugdíj-szabályrendeletet módosította, amit különösen az indokolt, hogy Szekszárd város is állított fel nyugdíjintézetet és a város és vármegye között a viszonosságot szabályozni kellett. Két konkrét eset csakhamar a szabályrendelet újabb módosítását tette szükségessé.

165 431