Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

nek vizsgálata megállapította, alispánok, szolgabírók minden ok nélkül a szigeti mocskos börtönökben pusztultak el. 35 Kétségtelen, ezekből az adatokból, hogy Radonay már 1689-ben hozzá­fogott megyénk újjászervezéséhez, s megtette ehhez az első lépéseket megfelelő tisztviselői kar megszervezésével. Az ellene és emberei ellen intézett erőszakos fellépésnek az okát pedig minden valószínűség szerint abban kell keresnünk, hogy arra az időre, míg létre nem jön az unió a szakadárokkal, őrizetbe akarták venni, nehogy megakadályozhassa. Tullio Miglio kamarai tanácsos, a Baranyá­ba küldött bizottság elnöke kérte meg a szigetvári parancsnokot, Vecchi gene­rálist, hogy erre az időre tartóztassa le Radonayt. Vecchi azután őt és a környe­zetében levő embereit le is fogatta és Szigetvárra vitette január 10-én. 36 Hogy ki volt az az alispán, s ki volt ez a szolgabíró, nem tudjuk. Csak idegenből jöhettek, mert megyebeli nemes ekkor még nem igen volt, s mint látni fogjuk, még jó ideig a simontornyai őrség katonái és a nagy uradalmak tiszttartói közül kerültek ki a megye tisztviselői. Azt sem tudjuk, ki lett ennek a szerencsétlen sorsú alispánnak az utóda, aki szomorú végét tulajdonképp nyugtalan vérű főispánjának köszönhette, csak annyit tudunk, hogy 1692 elején mindkét megyéje alispán nélkül volt, mert Bécsből ezt írta egyik belső embe­rének: „két jó értelmes viceispány kívántatik, azonkívül prókátorok, ...szolga­bírók, esküdtek". Vagyis még idegenben is megyéinek az ügyei foglalkoztatták. Mint említettük, 1693 januárjában Daróczy István installálta Radonayt; ebből arra következtethetnénk, hogy ő volt akkor a megye alispánja. E mellett szólna, hogy a megyében lakó előkelő nemes volt, s erre következtethetnénk abból is, hogy amikor 1699 májusában egyhangúlag alispánná választották, a jegyzőkönyvben ezt a megjegyzést olvassuk: „mint már több alkalommal", — de másfelől bizonyára odaírta volna 1693-ban a neve mellé, hogy Tolna megye alispánja. 37 Ugyancsak 1693-foan, de az év vége felé Szentimrey Ferenc említte­tik mint alispán, de semmi közelebbit sem tudunk róla. 38 Erdélyi László a zalavári apátság legrégibb okleveleiről szóló tanulmányá­ban azt írja, hogy amikor Radonay — aki zalavári apát is volt — 1691 októbe­rében Bécsben járt, Proderóczy János Lászlóval, Tolna megye főjegyzőjével hitele­síttette a szentkirályok zalavári okleveleit átíró 1437-i oklevelet. 30 Itt azonban valószínűleg elírás történt, mert először is nem Proderóczy, hanem Pinderoczy volt az illető neve, s nem Tolna, hanem Baranya szolgabírója, majd Pécs város jegyzője volt 1692-ben és 1695-foen. Már találkoztunk vele; ő volt az első új­palánkai harmincados s 1689-ben ő írta össze a szekszárdi kerületet. 1692 áprili­sában baranyai szolgabíró, de ez természetesen nem zárja ki, hogy 1691 októbe­rében megyénk főjegyzője volt s mint ilyen kísérte el főispánját Bécsbe. 40 3. Broderich András alispánsága Az 1696. február 10-én tartott tisztújításon Broderich Andrást választot­ták meg alispánnak. Ki volt ez a Broderich? Róla már többet tudunk. Bródi volt az előneve, tehát horvátországi nemes volt. Amikor először találkozunk vele, a tolnai har­mincadhivatal vezetője; 1692 márciusáról ismerjük az első jelentését Budára. 41 A származása megmutatja, miért került ide: a kamarai igazgatásnál szükség 43

Next

/
Thumbnails
Contents