Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

lyeknek megalkotása a vármegyének csak joga volt, de nem kötelessége. Az előbbiekre a jövőben is miniszteri jóváhagyás lett volna szükséges, az utóbbiak azonban — hacsak fellebbezést nem adnak be ellenük — csupán vagyonfelügyeleti és törvényességi szempontból esnének miniszteri felülvizsgálat alá. Lényeges változás lett volna az is, hogy a szabályrendeletek életbeléptetése ezentúl nem lett volna a kormány kifejezett jóváhagyásához, illetve kifejezett tudomásulvételéhez kötve, hanem a szabályrendeletet hallgatólag jóváhagyottnak, illetve tudomásulvettnek kell tekinteni, ha arra a miniszter a felterjesztéstől számított 90 nap alatt érdemlegesen nem nyilakozott. A javaslathoz fűzött indokolás szerint „ezek a rendelkezések a jogszabályalkotás nagyfontosságú jogának az eddiginél lényegesen függetlenebb gyakorlását teszik lehetővé"'.

152 A részleteket tekintve alapvető különbség volt az, hogy míg az 1886. évi törvények a szabályrendelet-alkotás körét általában az önkormányzat körébe vonták, addig az új javaslat 45. §-a pontosabban határozta meg a vármegye szabályalkotási jogának körét, megjelölte azokat az ügyeket, amelyekre a szabályrendelet-alkotás kötelező volt, végül meghatározta a szabályrendeletek általános tartalmi kellékeit. A javaslat 45. §-a a szabályrendelet-alkotás körébe utalta mindazokat az ügyeket, amelyek a vármegyei közigazgatás körébe esnek és törvénnyel, vagy rendelettel szabályozva, vagy ilyen szabályozásnak fenntartva nincsenek, vagy éppen kifejezetten a szabályrendelet-alkotás körébe vannak utalva. Ez a rendelkezés tulajdonképpen nem módosította az előbb már megállapított s a vármegyék, így Tolna vármegye által is gyakorolt hatáskört, de szabatosabban jelölte meg a kör tartalmát és határait. Ugyanez a szakasz a szabályrendeletek azon körét, melyeknek megalkotását törvény teszi kötelezővé, akként jelölte meg, hogy „a külön rendeltetéssel nem bíró vármegyei alapok hovafordításáról, valamint minden olyan ügyről, amelyre vonatkozólag ezt törvény rendeli", szabályrendelet alkotása kötelező. A szabályrendeletek tartalmi kellékeit a javaslat csak nemlegesen állapítja meg olyképpen, hogy az „törvénnyel és miniszteri rendelettel nem ellenkezhetik, az állami közérdeket, vagy a községek (r. t. városok) önkormányzati jogkörét nem sértheti". Ez a rendelkezés lényegében benne volt az 1886. évi törvényben is, legfeljebb most pontosabban fogalmazták meg, s a r. t. városok önkormányzati jogának figyelembevételét félreértések elkerülése végett kidomborították. Ami a kötelezően megalkotandó, illetve a megalkotható szabályrendeletek elhatárolását illeti, ezt a megkülönböztetést már az 1886. évi törvény is ismerte, de nem tett különbséget a tekintetben, hogy a miniszter a felülvizsgálat során a törvényességen kívül a célszerűséget is vizsgálja, míg a vármegye által önkormányzati hatáskörben alkotandó szabályrendeleteknél a miniszter csak a törvényesség és a vagyonfelügyelet szempontjait veheti figyelembe. „A vármegye tetszése szerint megalkotandó szabályrendeletek rendelkezésein — mondja a törvényjavaslat indokolása — a legkisebb érdemleges változtatást sem lehet a miniszternek megengedni, mert az ilyen szabályrendeletnek minden betűjében a vármegye akaratát kell feltüntetnie, tehát a miniszter részére csak azt a jogot lehet biztosítani, hogy az ilyen szabályrendelet tudomásul vételét megtagadhassa és ezzel az olyan szabályrendelet keletkezésének útját állhassa, amely vagyonfelügyeleti szempontból, vagy törvényesség tekintetében, vagy az egyesek által panaszolt jog- vagy érdeksértés miatt kifogás alá esik"

153 429