Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

lyeknek megalkotása a vármegyének csak joga volt, de nem kötelessége. Az előbbiekre a jövőben is miniszteri jóváhagyás lett volna szükséges, az utóbbiak azonban — hacsak fellebbezést nem adnak be ellenük — csupán vagyonfel­ügyeleti és törvényességi szempontból esnének miniszteri felülvizsgálat alá. Lényeges változás lett volna az is, hogy a szabályrendeletek életbelépte­tése ezentúl nem lett volna a kormány kifejezett jóváhagyásához, illetve kife­jezett tudomásulvételéhez kötve, hanem a szabályrendeletet hallgatólag jóvá­hagyottnak, illetve tudomásulvettnek kell tekinteni, ha arra a miniszter a fel­terjesztéstől számított 90 nap alatt érdemlegesen nem nyilakozott. A javaslathoz fűzött indokolás szerint „ezek a rendelkezések a jogszabály­alkotás nagyfontosságú jogának az eddiginél lényegesen függetlenebb gyakor­lását teszik lehetővé"'. 152 A részleteket tekintve alapvető különbség volt az, hogy míg az 1886. évi törvények a szabályrendelet-alkotás körét általában az önkor­mányzat körébe vonták, addig az új javaslat 45. §-a pontosabban határozta meg a vármegye szabályalkotási jogának körét, megjelölte azokat az ügyeket, amelyekre a szabályrendelet-alkotás kötelező volt, végül meghatározta a sza­bályrendeletek általános tartalmi kellékeit. A javaslat 45. §-a a szabályrendelet-alkotás körébe utalta mindazokat az ügyeket, amelyek a vármegyei közigazgatás körébe esnek és törvénnyel, vagy rendelettel szabályozva, vagy ilyen szabályozásnak fenntartva nincsenek, vagy éppen kifejezetten a szabályrendelet-alkotás körébe vannak utalva. Ez a ren­delkezés tulajdonképpen nem módosította az előbb már megállapított s a vár­megyék, így Tolna vármegye által is gyakorolt hatáskört, de szabatosabban jelölte meg a kör tartalmát és határait. Ugyanez a szakasz a szabályrendeletek azon körét, melyeknek megalkotását törvény teszi kötelezővé, akként jelölte meg, hogy „a külön rendeltetéssel nem bíró vármegyei alapok hovafordításáról, valamint minden olyan ügyről, amelyre vonatkozólag ezt törvény rendeli", szabályrendelet alkotása kötelező. A szabályrendeletek tartalmi kellékeit a javaslat csak nemlegesen álla­pítja meg olyképpen, hogy az „törvénnyel és miniszteri rendelettel nem ellen­kezhetik, az állami közérdeket, vagy a községek (r. t. városok) önkormányzati jogkörét nem sértheti". Ez a rendelkezés lényegében benne volt az 1886. évi törvényben is, legfeljebb most pontosabban fogalmazták meg, s a r. t. városok önkormányzati jogának figyelembevételét félreértések elkerülése végett kidom­borították. Ami a kötelezően megalkotandó, illetve a megalkotható szabályrendele­tek elhatárolását illeti, ezt a megkülönböztetést már az 1886. évi törvény is is­merte, de nem tett különbséget a tekintetben, hogy a miniszter a felülvizsgálat során a törvényességen kívül a célszerűséget is vizsgálja, míg a vármegye által önkormányzati hatáskörben alkotandó szabályrendeleteknél a miniszter csak a törvényesség és a vagyonfelügyelet szempontjait veheti figyelembe. „A vár­megye tetszése szerint megalkotandó szabályrendeletek rendelkezésein — mond­ja a törvényjavaslat indokolása — a legkisebb érdemleges változtatást sem lehet a miniszternek megengedni, mert az ilyen szabályrendeletnek minden betűjé­ben a vármegye akaratát kell feltüntetnie, tehát a miniszter részére csak azt a jogot lehet biztosítani, hogy az ilyen szabályrendelet tudomásul vételét meg­tagadhassa és ezzel az olyan szabályrendelet keletkezésének útját állhassa, amely vagyonfelügyeleti szempontból, vagy törvényesség tekintetében, vagy az egyesek által panaszolt jog- vagy érdeksértés miatt kifogás alá esik" 153 429

Next

/
Thumbnails
Contents