Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

Ugyancsak kulturális jellegű volt „a tanítóknak a Vármegyei Általános Tanító Egyesület ülésein való részvétel alkalmával felmerülő költségeinek a községek által leendő megtérítése" tárgyában alkotott szabályrendelet.

140 A vármegyének volt egy már 1895-ben alkotott állattenyésztési szabályrendelete. Ennek több rendelkezése azonban időközben elavult, főleg a kihágási jogszabályok következtében. Ezért 1913-ban egy új szabályrendelet készült „a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről"/'

7 s a régebbi szabályrendeletet egyidejűleg hatályon kívül helyezték. Módosításra került a kéményseprési iparról 1834-ben alkotott szabályrendelet is, amelyen a kereskedelemügyi miniszter valójában kisebb pontosításokat és a díjak módosítását kívánta meg.

148 Ezek után még a koalíció által alkotott 1907:XLV. te. végrehajtásaképpen a vármegye szabályrendeletben gazdasági cselédlakások építését rendelte el, mely szerint „minden földtulajdonos köteles minden nős vagy családos gazdasági cselédje részére — amennyiben ezeknek a felfogadásánál lakás biztosíttatott — í (eQV) szobából, megfelelő konyhából és az élelmiszerek eltartására szolgáló és erre alkalmas elkülönített kamrából álló egészséges lakást szolgáltatni". A szabályrendelet előírja a lakások minimális méreteit s egyéb egészségügyi követelményeket. Ez előírások szerint kell ezután az új cselédlakásokat építeni, a meglevőket pedig hosszú távon, 1917. november l-ig fokozatosan átalakítani. A szabályrendelet ugyan az azt meg nem tartó tulajdonost kihágási pénzbüntetéssel bünteti, de annak összegét 1 koronától 100' koronáig szabja meg s mivel a főszolgabíró a büntető hatóság, annak belátására bízza, hogy a vele szomszédos, vagy rokon birtokost miként kívánja kötelessége teljesítésére szorítani.

149 A háborús pszichózis és az osztályharc élesedése indokolta az uralkodó osztály előtt, hogy „a fegyverviselési engedély, nemkülönben a fegyver és lőszerárulás korlátozása tárgyában" 1911-ben szabályrendeletet készítsen. Lőfegyvert tartani csakis alispáni igazolvánnyal szabad, amelyért engedélyezési díjat akartak évről évre kérni. Korlátozták, illetve szigorúbb ellenőrzés alá helyezték ezentúl a lőfegyver-kereskedést is. Csőszök, mezei vagy hegypásztorok csak pisztollyal, vagy forgópisztollyal láthatók el.

150 A belügyminiszter azonban nem hagyta jóvá az igazolványokért díjak szedését, így 1916 áprilisi közgyűlésben az igazolványok kiállítására vonatkozó szakaszokat kihagyták.

151 Az 1914. évi vármegyei reformok 1914 nyarán, közvetlenül az első világháború kitörésének küszöbén, Sándor János, az akkori belügyminiszter három törvényjavaslatot is terjesztett a parlament elé a vármegyei közigazgatás reformjáról. A két első törvényjavaslat a vármegyei tisztviselők kinevezését, illetőleg személyi és szolgálati viszonyaik szabályozását tartalmazta, a harmadik javaslat a vármegyei közigazgatás szervezetét és működését szabályozta s ezzel egyúttal hatályon kívül kívánta helyezni az 1886 :XXI. tc.-nek a vármegyei közigazgatásra vonatkozó rendelkezéseit. Ez utóbbi törvényjavaslat újból s az előbbi törvénytől sok tekintetben eltérően kívánta szabályozni a vármegyék szabályrendelet-alkotási jogát. Míg eddig a szabályrendeletek kivétel nélkül kifejezett kormányhatósági jóváhagyásra szorultak, most a javaslat megkülönböztetést tett a jogszabályok értelmében kötelezően megalkotandó, illetőleg azon szabályrendeletek között, me428