Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

ömlik. „Simontornya derekas passzus Eszékről, Pestről, Kaposrul, Domborul, Budárul, Fehérvárrul, Veszprémből", — írta Horváth Péter simontornyai kapitány 1689-ben Jány Ferencnek.

18 Már 1688 nyarán harmincadosról, tiszttartóról, sőt egy írnokról is olvasunk itt, 1690-ben pedig egy „Zeiger"-ről is, aki a harmincad ellenőrzését végezte.

19 Ennek a provizorátusnak a kerületében volt a hatalmas cs. kir. uradalom, amelynek első összeírása 1690-ben készült, s azért kár, hogy ennek a tiszttartóságnak a jövedelemkimutatása nem szerepel az 1700-ban készült összefoglaló kimutatásban. Az első tiszttartója Furdics Gergely lett, aki a simontornyai őrségnek volt a vajdája. Jellemző, hogy 1692 júniusában azt kérte a budai adminisztrációtól, hogy latinul írjanak neki, mert sehol a környéken nem talált senkit, aki a német levelüket lefordította volna. Ha megnézzük az eddig megismert kamarai tisztviselőket, — Pinderóczy, Gregorics, Plagota, Rádics, Broderich, Furdics —, azt látjuk, hogy mind idegen eredetűek voltak éspedig valószínűleg horvátok. Gregorics nem is tudott németül, mert latinul levelezett a budai központtal; Plagota azonban kezdettől fogva németül írt, Rádics eleinte latinul írta a jelentéseit, 1692 augusztusától kezdve azonban áttért a német nyelvre s a nevét is Ráditsch-nek írta. Ez nem véletlen volt. Annyi rác lakott, mint láttuk, megyénkben, hogy ezeknek a tisztviselőknek kellett a nyelvüket ismerniök. Amikor az udvari kamara által 1687-ben kiküldött bizottság javaslatot tett a pécsi harmincadosi állás betöltésére, Weginger Jánost azért is ajánlották, mert „a szláv nyelvekben is jártas, amelyeknek tudását a harmincados és vámtiszti feladat megkívánja."

20 Furdics azután 1696-ban megyei szolgálatba lépett: főbíró és perceptor lett. Harmincados a boroszlói eredetű Haunoldt János volt, akinek az apja is kamarai szolgálatban állt és fehérvári, majd siklósi cs. tiszttartó volt. Furdics után ő vette át a tiszttartóságot is. Furdics is, mint a kamarai tisztek nagy része, a maga zsebére is gazdálkodott. 1695 májusában Haunoldt kollégája feljelentette a kamarai jószágkormányzóságnál, hogy ökrökkel, sóval, sajttal és vajjal kereskedik, de nem fizet utánuk harmincadot. 1697-foen megyei perceptornak választották meg, s ekkor megvált a kamarai szolgálattól. Volt azonban még elszámolnivalója a központtal, s innen át is írtak ebben az ügyben a megyéhez. Az áprilisi közgyűlésből azt válaszolták, hogy Furdicsnak sürgős és fontos ügyben Győrbe kellett mennie Heister generálishoz, de ha visszatér jelentkezni fog és rendezi ügyeit.

21 Volt még egy harmincadhivatal megyénkben éspedig To 1 n á n: ezt azonban az ismertetett összefoglalásban nem találjuk, s a kamarai jószágkormányzóság iratai között is csak egyetlenegyszer találkozunk vele.

22 A megyei jegyzőkönyvekben azonban két alkalommal is olvasunk róla. Az 1700. évi májusi közgyűlésen a tolnaiak panaszára kérte a megye a kamarai jószágkormányzóságot, hagyják meg az újpalánkai és a tolnai hannincadosnak, hogy tartózkodjanak mindenféle erőszakoskodásoktól. A következő gyűlésen ismét szóba került ez az ügy, s akkor újból kérték, hogy vessen véget az említett harmincadosok garázdálkodásainak.

23 A tolnai harmincadhivatalra bizonyára a dunai forgalom miatt volt szükség, mert az újpalánkai nem láthatta el. 40