Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

Jövedelem Kiadás Haszon 1697. 577 517 1698. 585 1112 1699. 756 1823 1700. 932 1148 1094 300 794 1697 384 1313 2579 393 2186 2080 391 1689

145 Ezek a kimutatások, — amelyekben az évszámok mellett levő felső szám a harmincad, az alsó pedig a tiszttartóság jövedelmét mutatja, — érdekes képet mutatnak nekünk egyfelől a forgalomról, másfelől pedig a kamarai provizorátusok által kezelt birtokok jövedelmeiről és egyéb jövedelmekről, s szépen tükröződnek bennük azok az okok — hadi események stb. —, amelyek folytán emelkedtek vagy süllyedtek a bevételek a forgalom emelkedése vagy hanyatlása következtében. Ezekben a háborús időkben, amikor oly fontos volt a hadsereg ellátása szempontjából a gabona, ha a körülményeik megkívánták, korlátozni kellett a szabad forgalmát. Említettük, hogy 1698-ban rossz termés volt; bizonyára ezért tiltották meg teljesen a szabad forgalmát, 1699 őszén azonban felszabadították, s a budai albizottság értesítette erről megyénket is. A következő évben azonban valószínűleg olyan gyenge volt a termés, hogy engedélyhez kötötték a vásárlását és az elszállítását: „sine passuálibus litteris" nem volt szabad kiszállítani a megyéből.

146 A borkereskedelem megindulásáról már szóltunk a bortermeléssel kapcsolatban. Az árakról a limitációk, az árszabások adnak tájékoztatást. A termények árának megállapítására azért volt főképp szükség, mert a katonaságnak, az élelmezési tiszteknek készpénzzel kellett vásárolniok.

147 1699 elején Mansador János élelmezési tiszt és a vonat-csapat parancsnoka kérte a megyét, hogy állapítsa meg az élelmiszerek árát. S ez érthető is; a vásárló hadsereg mindenképp igyekezett leszorítani az árakat, s így állandóak lehettek az összeütközések a hadsereg bevásárlói és a termelők között. Az kétségtelen, hogy a megszabott árak alacsonyabbak voltak a piaci áraknál, de azért tájékoztatnak bennünket a gazdasági viszonyokról és a pénz vásárlóerejéről. Az említett 1699-i februári közgyűlésen a következőképp limitálták a gabona árát: a tiszta búza kilája — két pozsonyi mérő, 125 1, tehát körülbelül egy mázsa — 2 forint, a kétszeresé (mixtúra) 1 forint és 5 garas (25 dénár), az árpáé 1 forint.

148 34