Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Fodor Márta: A sárközi kontraktualista jobbágyok úrbéri terheinek alakulása • 277

a földesuraság a kérdéses 10 telket mint majorságiakat akarja szentesíteni, már csak azért sem bírhat bizonyító erővel, mert a szerződés ugyanazon szerződés, amelyet törvényes bizonyság közvetítése nélkül kötöttek meg, és a királyi helytartótanács átnézésére nem terjesztettek föl.. . egyrészről sem támogatva állott fenn majdnem 20 évig, addig t. L, amíg a földesuraság a jobbágyokat önkényesen ki nem ütötte a 10 sessió birtokából... szemrehányatik uraságaitoknak ... Ezért a decsi jobbágyokat sürgősen helyeztessék vissza elvett birtokuk használatába, és azt is állapítsák meg, hogy esetleg mennyit kell megfizetni a földesuraságnak a jobbágyolk részére a jóváteendők jóvátétele címén, továbbá mennyit az adóalap számára kártalanítás címén".

123 Ezen érvelés után világossá vált az uradalom előtt a követendő eljárás, amelyen járva, most már a jog eszközeivel is támogatva, a 10 sessió birtokába juthat.

124 Ujabb felmérést készített, amely során megemelte az állami adóalapot is 65 4/2 sessióra. Mivel most már érdekében állt az uradalomnak, hogy pontos felmérést végezzen, így az 1767-es és az 1787—88-as feljegyzésű összes földterület a 4032 4/8 hold, illetve kaszavágatához képest, most már 7492 1/8 hold, illetve kaszavágatot mért fel, ezzel 3459 5/8 hold különbséget állapított meg. Ha ebből leszámítjuk részben az első feljegyzések alkalmával használt mértékegységbeli különbséget, egy kaszavágatot 2000 négyszögöl helyett 1100 négyszögöllel számítva, részben a szántóterületek különbségét, valamint a kialakított mintegy 203 hold majorsági birtok területét,

125 maradványként még mindig 343 hold maradt meg. Erre a földterületre is bejelentette igényét különböző jogcímeken az uradalom

126 és nagyrészt sikerült is majorsági jellegűnek elfogadtatnia. Ily módon az úrbéres állapothoz képest mutatkozó többletföldékből sikerült bebizonyítania a sessió (majorsági jellegét, és a határ mérnöki felmérése eszközét használva, hajtotta végre a földkisajátítást.

127 1821-ben már a végrehajtás során, arról értesülhettünk a peranyagból, hogy az uradalom a 65 1/2 sessióban megállapított 1659 hold szántóföldet sem adta ki maradéktalanul, csak 1572 hold került kiosztásra, a többit magának megtartotta.

128 A jobbágyokra hátrányos, ellentmondásos döntés született az úrbéres birtok telkenkénti kimérése kérdésében is, ami újabb perre adott alapot. Bár az 1818-as helytartótanácsi rendelkezés elismerte: „Minthogy ez a község emberemlékezet óta a telkek szabad vételének és eladásának gyakorlatában volt, ezt megerősíti a Kérdések 5. pontjára adott válasz is, kiderül. .. annyira virult a folytonos gyakorlatban, hogy emiatt az egész terület beruházásokkal van terhelve, ennek folytán a sorozatos (sor szerinti) mérnöki szétmérésnek a tulajdonok szétosztásának, az úrbéri és majorsági tulajdon szétválásának nem lehet helye a magánszerzemények helyrehozhatatlan tönkretétele és összezsugorítása nélkül", mégis kimondta, „meghagyva érvényben akárkinek a birtokát, a háromnyomásos rendszer változatlanul hagyása mellett, az úrbéri járandóságok felosztását a birtokolt állomány szerint el kell fogadniuk".

129 1819 áprilisában Csapó Dániel táblabíró elnökletével megyei deputáció szállt ki Decsre, a jobbágypanaszok felülvizsgálására és megállapította azt a nyilvánvaló tényt, hogy a 65 1/2 sessió és az uradalomnak megítélt 10 sessió mérnöki kimérése, az adásvétellel beállott földcserék következtében csak sor szerinti méréssel történhetik meg.

130 Ez viszont a jobbágyok adásvétellel megszerzett jogainak a teljes megsemmisítését, másrészt tetemes anyagi veszteséget jelentett. Nagyon ügyesen ezért a helyszínen a jobbágyokra hárították látszólag 300