Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Fodor Márta: A sárközi kontraktualista jobbágyok úrbéri terheinek alakulása • 277

hébbek maradtak, a szerződéses állapot fennállásáig, az Urbárium által megszabottaknál, vagy az Urbárium szintjére emelkedtek, némelykor az egyes járadékfajták vonatkozásában az egyiket, pl. a robotot, a másik szolgáltatással pótolva, jelentősen túlszárnyalhatták azt

93 Vizsgáljuk meg a decsi úrbérpótló szerződéseket és sajátosságaikat. 1768. február 9-én kötötték meg a jobbágyok földesurukkal első szerződésüket,

94 amely szerint az Urbárium alapján teljesítendő igás és kézi szolgálatot és más egyéb szolgáltatásokat is, amellyel telkeik után tartoznak, készpénzzel akarták megváltani, tekintettel arra, hogy a vármegyei hites bizonyság előtt már 1767 előtti időben, 7 esztendős szerződést kötöttek. A szerződés feltételei, ha ezt összehasonlítjuk az előző időszakban kötöttekkel, egyértelműen megmutatják, hogy az Urbárium kibocsájtása után itt is lényegesen súlyosbodtak a jobbágyi kötelezettségek annak ellenére, hogy a kontraktus enyhébb feltételeket szabott meg, mint maga az Urbárium, összesen 167 napot 2 marhával, vagy gyalog kellett robotolniuk

95 az uraság kívánsága szerint havonta az 55,5 sessió után az úrbéri tabellába bevett 220 nappal szemben. Ezentúl vadászatra is kötelesek voltak a jobbágyok embereket állítani.

96 A szerződés leszögezte, hogy kilencedet

97 és tizedet szolgáltatnak, kivévén a község határában lévő (nyomásból visszamaradt többletföldeket!), és az etei pusztán lévő földeket, amelyre némely lakosnak „szabadoslevele" volt, ezek után ugyanis kilencedet sem fizettek. Az etei pusztán levő rétek majorsági birtok jellegének biztosítására már külön szerződési pontot iktattak be, „ebbeli réteknek jussától és kaszálásától mindig tilalmaztatnak" a decsiek. Bor- és pálinkamérési joguk,

98 mivel szőlőjük volt, ez Szent Mihálytól Szent Györgyig illette meg őket. Az 1768. július 1-én

99 Pozsonyban tartott helytartótanácsi ülés a megyéhez leküldött utasításaiból a Decsen gyakorolt úri korcsmáltatási jog és a mészárszéki jog

100 tényleges gyakorlatáról értesülhettünk„... nem engedik meg sem 1 icce bor hozatását és ha valakit tetten érnek, öszszetörik a bort tartalmazó edényeit, azonkívül azt sem engedik meg, hogy húsokat hozzanak, amelyek másutt jobb minőségben kaphatók".

101 A helytartótanács megvédte a földesúr e kiváltságait: „a földesúr elviselhető áron törekedjék gondoskodni élvezhető borról". Az 55 1/2 sessió utáni favágáshoz: „az történt, hogy a földesurak az igákkal ellátott jobbágyok által, ölfákat nem csak nagyobb távolságra szállíttatnak, hanem fölvágásukat is követelik..." A helytartótanácsi állásfoglalás: „az ölfák szállítására arányosan, csak a telek minősége szerint köteleztessenek, nem pedig egyúttal akár az erdőben a kivágásra, akár a fák ölekre vágására is". A következő jobbágypanaszra: ,,az uraság nem a kellő mennyiségben hajtja be a robotot". „E levéllel köti lelkére a helytartótanács az uraságnak, hogy pontosan tartsák be a királyi rendelkezést", miszerint el kell rendelni: ,>hogy amint a végre nem hajtott robotok folyamatosan megnövekedtek, ezeket csak sürgős munkák idején kívül hajthatják be jobbágyaiktól".

102 A mészárszéket árenda nélkül bírják oly feltétellel, hogy az úr dolgában járó urasági embereket dézsmáláskor tartani kötelesek. A robot mérsékeltnek tűnt a kontraktusból, de a helytartótanácshoz intézett panasz itt is megmutatta a tényleges valóságot: „a kétigás szekereket a robot megadásában gyakran oly súlyosan megterhelik, hogy 4, sőt 6 ökröt kell befogni". A halászó vizek halaiból a felét, a szerződés alapján, „igazán és minden fogyatkozás nélkül kiadják", a hal eladásakor pedig mindenkor az uraság fogja az alkut megtenni, enélkül nem lehet a halat eladni és ha neki tetszik, „kelendő áron" megtarthatja. Tűzifa, épületfa faizás az Urbárium értelme 294