Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Hajdu Lajos: II. József igazgatási reformtörekvései és ezek végrehajtása Tolna vármegyében • 183

Néha előfordul, hogy a szolgabíró nem elégszik meg az eset lényeges körülményeinek puszta megemlítésével, hanem meditációit is bevezeti a naplókba, így történetesen Frank Ferenc vice-judlium — miután elvégezte egy lókötésen ért 20 éves henteslegény kihallgatását és „faluról falura küldve" bekísértette őt Szekszárdra — hosszasan elmélkedik: ifjú ikora menti a legényt, az is, hogy soha nem követett el ilyen illegális cselekményt, a tulajdonost semmi kár nem érte (sikerült a kísérlet végrehajtását meghiúsítani), ezért, ha a vádlottat hosszabb ideig tartják börtönben és kéthetenkint még testi fenyítéssel is sújtják, „bízom benne, hogy sikerül megjavítani" (ad frugem rediturum sperem).

178 De nemcsak ilyen térkitöltő jellegű szolgabírói meditációk vannak a diáriumokban, hanem átfogó, általános jellegűek is. Forster János például, amikor Dunaszentgyörgyön két cigányasszonyt 24, illetve 16 vesszőcsapásra elítélt (mert a paksi vásárban 14 forint értékű árut loptak egy cecei zsidótól) — az ítélet végrehajtását az Alispáni Utasítás megfelelő szakasza értelmében az approbatióig, a megyei jóváhagyásig felfüggesztették, általános javaslatot tesz. „Meg kellene újítani a statútumot, hogy a cigányok ne merészeljenek válogatás nélkül vásárokat látogatni, ha ugyanis az embereknek ezt a nemét nem tartjuk állandó regula és fék alatt, semmi jó nem várható tőlük és ismét visszaesnek előző, csavargó életükbe".

119 Ugyanebben a naplóban említést érdemel az is, hogy — az uralkodó rendelkezésétől eltérően — a testi fenyítés ellen beadott fellebbezésnek nem mindig volt halasztó hatálya: e napon a napló tanúsága szerint Forster szolgabíró végrehajtat egy 6 botra szóló és megfellebbezett ítéletet azzal az indokkal, hogy „az elítélt szökésétől lehet tartani". B) Számtalan esetben teljesen lekötik a szolgabírót azok a kérelmek és panaszok, amelyek megvizsgálására vagy eldöntésére (közvetlenül vagy a megyén keresztül) rossz házaséletet élő férfiak és nők, becsületükben megsértett emberek felkérik, illetve megbízzák. Egy dombóvári tímár felesége például — felbuzdulva a sok reformtól, újítástól — azzal a kéréssel fordult a tekintetes Vármegyéhez, hogy házasságát („propter impotentiam viri") bontsa fel. A kérelmet láttamozta a megyei orvos, mégis Friebeisz főbíró kapta meg a feladatot, amely szerint „törekedjék a civódó felek megbékítésére".

m Egy kissé a kurtanemesi életstílusba, másrészt viszont a jogi gyakorlat színességébe, a törvényes előírásoktól való gyakori eltérésekbe világít be a következő példa. Idősb Falusi Péter dunaszentgyörgyi kurtanemes vizsgálatot kért fia ellen a vele szemben tanúsított tiszteletlen és egyben istenkáromló magatartása miatt. A fiú az apjára tett „B... fékum teremtette vén kutyája" megjegyzésért, illetve szitkozódásáért már megkapta a hadnagytól (a nemesi község vezetőjétől) a 32 csapást — ebben a községben ugyanis az istenkáromló nemesek botbüntetésnek vethetők alá (Forster János megjegyzése) — de a szolgabíró még azt is megtiltotta a fiúnak, hogy hívatlanul apja házához menjen, a hadnagynak pedig meghagyta: ha a fiú továbbra is gyalázni fogja az apját, megbilincselve kísértesse be a megyei börtönlbe (ha az apa is úgy alkarja). Bejegyzés a diáriumban: a kérelmet benyújtó apa ezekkel a rendelkezésekkel meg volt elégedve.

181 Ebben az esetben több érdekesség is van: a szentgyörgyi nemesek az általános normáktól eltérően testi büntetéssel is sújthatok; a főszolgabírónak csak 24 botra szóló büntetés kiszabásához van hatásköre, de a — lényegében falusi bírói funkciót betöltő — hadnagy 32 botra szóló ítéletet is kimondhatott, amelyet a jelek szerint az elítélt meg sem fellebbezhetett; végül: sem a járási, sem a megyei tisztségviselők 253