Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)
Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5
mert az adóalap, a fundus contributionalis forgott kockán." Nem is maradt el a kormány közbelépése, s 1700 végén királyi rendelet jelent meg, amely felhívta a megyéket, hogy tartóztassa le azokat, akik a három év elteltével mindenestől továbbállnak. Megyénk 1701. januári közgyűlésén úgy határozott, hogy valamennyi falusi bíró esküdjék meg, hogy amint tudomást szerez valakinek a távozási szándékáról, rögtön letartóztatja és az alispán vagy a földesura elé viszi; ha nem teszi, rá róják ki azokat a terheket, amelyek a szökött jobbágy után maradtak, s azonfelül súlyosan meg is büntetik. 100 De más módon is igyekeztek a mind nagyobb arányokat öltő belső vándorlásnak gátat vetni, mégpedig úgy, hogy a mentesség megadását azokra korlátozták, akik más megyéből jöttek. 101 Másfelől a megye a település előmozdítására 1699-ben olyan határozatot hozott, hogy a jobbágytelken élő nemesek mentesek a forspont és a beszállásolás alól. 102 b) Németek A német telepítések ugyan csak 1703 után indultak meg nagyobb aránydan, de azért korábban is jöttek már németek megyénkbe. Míg azonban a később felszabadult Bácskában és Bánátban majdnem kizárólag a kamara intézte a telepítéseket, mert az ő kezelésében voltak a birtokok, addig a Dunántúlon az adományosok végezték ezt. 103 Az újpalánkai harmincados már 1690 tavaszán azt kérte a budai kamarai felügyelőségtől, hogy néhány németet vagy felvidékit telepítsenek oda, mert egyedül van, s a harmincad sem biztonságos emberek nélkül. Ugyanakkor a földvári kamarai tiszttartó azt jelentette, hogy a földvári apát nem enged németeket telepíteni oda, csak magyarokat. 104 De azért jöttek ide mégis németek, mégpedig elég nagy számban, mert 1702-ben a király 3 évig teljes szabadságot adott a földvári németeknek, az 1703-i összeírásban pedig azt olvassuk, hogy 14 német négy éve, 32 pedig 2 és fél év óta lakott itt. Csak így érthetjük meg, hogy már 1701 elején összeütközések vannak az itteni magyarok és németek között, s a májusi közgyűlés átírt a kamarai igazgatóságnak, hogy felváltva válasszák a bírót („annuatim alternatim iudices creentur"). De ez sem volt jó, mert ha magyar bíró van, — panaszolták a földvári németek, — elnyomja őket, ha pedig német, akkor a magyarok nem engedelmeskednek neki. 105 De, mint említettük, 1703-ig kevés német volt még megyénkben. Az 1703-i összeírás az említetteken kívül még Tengődön említ 6 nős németet, s a jobbágyok nevéből látjuk, hogy voltak ekkor már Szekszárdon is (Schwarz, Holczperger, Mathis, Témer stb.). c) Rácok A felszabaduláskor megyénk lakosságának mondhatjuk nagyobb fele rácokból állt. Az 1696~i országos összeírás adatai szerint kb. egyenlő arányban laktak itt már magyarok és rácok, de a nyolcvanas évek végén kétségtelenül kisebbségben voltak még a magyarok. Ezek a rácok részben a török elől menekülve, részben a nyomukban jöttek a XVI. századtól kezdve, de sok rácot telepített ide a török is. Sok hasznu24