Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125

nek is nevezték. Szervezet és ügymenet szempontjából azonban e kétféle tagozat semmiben sem különbözött egymástól.

257 Tolna megyében a török kiűzése és a kurucháború lezajlása után, a XVIII. század elején, az 1713. évben találkozunk először a megyei ítélőszék, sedes iudiciaria, összevonva sedria, működésére vonatkozó adatokkal. Az első büntető ügy, causa criminális, 1713-ban, az első polgári peres eljárás, processus civilis pedig 1722-ben került tárgyalásra!

2

^ A kétféle tagozat közül először a megyei fenyítőszék, a sedes iudiciaria, criminális szervezetével és működésével foglalkozunk. A fenyítőszék elnöke Tolna megyében rendszerint az alispán, a vicecomes volt, és csak akadályoztatása esetén, vagy kisebb jelentőségű ügyekben elnökölt a helyettes alispán, a substitutus vicecomes. Voltak ugyan olyan megyék is, ahol az alispán csak a polgári peres ügyek tárgyalásain elnökölt, míg a fenyítőszék elnöke a másodalispán — ha volt ilyen —, illetve a helyettes alispán volt. A szék tagjait a megyei tisztviselők, a főszolgabírák (iudices nobilium) és a megyei esküdtek (iurati assessores) közül jelölték ki. Rajtuk kívül a tárgyalásokon a vádlónak, a megyei fiskálisnak és a megyei jegyzőnek, nótáriusnak is részt kellett vennie. A megyei tisztviselő tagok, az ordinarii iurati assessores mellé, a megye előkelőbb birtokos nemesei, bene possessionati, köréből — eleinte esetről esetre — később meghatározott, hosszabb időre választott a megyei közgyűlés rendkívüli ülnököket (extraordinarii assessores). Ezek lettek a későbbi táblabírák (iudices tabulae), akik azonban fizetést nem kaptak, csupán napidíjban részesültek.

259 Az ítélőszék tagjainak a napidíját az ülési napokra szólóan a közgyűlés a következőképp állapította meg: az alispánnak jegyzőnek főszolgabíróknak (tabulae iurassoribus) 3 frt. és a választott ülnököknek, (extraordinarii assessores) 3 frt. a perceptoroknak 2 frt. az esküdteknek (iurati assessores) 1 frt.

260 Az ítélőszék, mint elsőfokú bíróság működött, bár az úriszék és a szolgabírák által elintézett, de megfellebbezett ügyekben másodfokon is ítélkezett. Fellebbvitel esetén — hozott döntései — a királyi kúria elé kerültek, amely végérvényesen döntött.

201 A sedria Tolna megyében általában ugyanott ülésezett, ahol a megyei közgyűléseket szokták tartani, mégis vele nem egy időben. Ha a büntetőper során vizsgálat (inquisitio) vált szükségessé, akkor annak helyszíni lefolytatásával egy szolgabírót és egy megyei esküdtet bíztak meg. 1713—1739-ig bezárólag összesen 90 büntetőügyet tárgyalt le a megye fenyítőszéke, a legtöbbet az 1721. és 1724. év folyamán. A 90 ügyből 10 boszorkányperben tartottak vizsgálatot és hoztak ítéletet. Ezt a 10 boszorkánypert 1740. után még másik 10 követte a megyében egészen addig, amíg Mária Terézia 1768-ban teljes szigorral be nem szüntette a boszorkánypereket, megégetésnek azonban semmi nyomát sem lehetett találni Tolnában. Az egyéb büntetőperek 170