Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125

tárgya leginkább lopás, állatelhajtás (lókötés), gyújtogatás, bigámia, fajtalankodás, káromkodás, emberölés, rablás és gyilkosság volt, tehát majdnem mindenféle bűncselekmény előfordult, amelyben a sedria volt illetékes ítélkezni. Egy-két érdekesebb eset felidézésével megkíséreljük szemléltetően bemutatni az ítélőszék összetételét és működésének mikéntjét. A legelső bűnper, amelyben a megyei fenyítőszék Simontornyán 1713. június 4-én Gyurekovics Péter helyettes alispán elnöklete alatt Madarász János főszolgabíró, Keresztessy József, alias Vida, hites jegyző és Takács János, simontornyai első bíró részvételével ült össze „a boszorkánysággal, nevezetesen rontással, vádolt Bába Kata asszony, földvári lakos" ügye volt.

262 Nem lehetett valami főbenjáró ügy, amit a bíróság összetétele is igazol. Annál érdekesebb és a kuruc időkre is jellemző ügyben tárgyalt a fenyítőszék 1714. január 11-én. A per Bella György, gróf Viczayné iregi prefektusának Kisagárdyné, Kalmár Zsuzsa, iregi lakos elleni feljelentése alapján indult. Bella György azzal vádolta Kisagárdynét, hogy „amikor 1710. augusztus 18-a körül Iregről egy kisebb kuruc csapat kivonult, 5—6 katona Kisagárdynénál még visszamaradt. Ezek a katonák Kisagárdyné feladása alapján Bella Györgyöt a lakásán megkötözték, ládáját feltörték és azután kötözve, mezítláb Kisagárdyné udvarára, majd onnan a faluból is kivitték." Végül 300 forint kezességen elbocsátották Bellát, de „meghagyták neki, hogy az asszonynak (valószínűleg Kisagárdynét értették alatta) hagyjon békét." A tanúk vallomása szerint a kurucok ezt azért cselekedték Bella Györggyel, mivel a faluban az volt a híre, hogy „sokat járt Győrre, Szigetvárra és több lappangó kuruc katonát feladott és akasztatott fel." Az ügy felmentéssel végződött.

203 1719. augusztus 27-én Simontornyán Daróczy Ferenc alispán elnöklete alatt Szalay Mihály és Egry László, választott esküdtek (extraordinarii assessores), Dalmata János szolgabíró, Nagy István és Czompó István esküdtek (iurassores) részvételével tartott tárgyalás alkalmával Borza Gergely, a megye porkolábja állott vádlottként a fenyítőszék előtt. Az volt a vád ellene, hogy „porkolábságának ideje alatt alattomban rabokat bocsátolt el két-két forintokért". Állásvesztésre ítélte a sedria.

264 Egy halálos ítélet: Büky Katát és szeretőjét Keserű Györgyöt, fajtalankodás és férjgyilkosság miatt Ferenczffy János megyei fiskális vádindítványa alapján halálra ítélte a sedria. Büky Kata nemcsak Faddon, hanem még Gerjenben is fajtalankodott Vajda Péter nevű egyénnel.

265 Még egy különös érdeklődésre számot tartható bűnügyről, Jány Jakab, bátaszéki apát megöietéséröl érdemes említést tenni. Az ügy 1724-ben kezdődött és csak három év múlva, 1727-ben fejeződött be.

266 A polgári peres eljárás (processus civilis) során ítélkező megyei szék hatáskörébe az örökösödési, birtokvallási, határ járási, adóssági ügyek tartoztak.

267 A polgári ítélőszéken Tolnában rendszerint az alispán elnökölt és csak igen kivételes esetben lehetett az elnök a helyettes alispán. Az 1722. évtől 1737-ig bezárólag a megyében összesen 30 polgári peres eljárást folytattak le, amelyeknek legnagyobb része birtokvallási, örökösödési és adóssági ügy volt.

268 Egy-két példa: Gindl Balázs, földesúr contra Lengyeliek, 1725-hen a határ megállapítását kérték és emiatt pereskedtek.

269 1730-ban „Dalmata János szolgabíró úgy mint kezes bizonyos summa pénzt kért Czvetány Zsigmondtól néhai 171