Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)
Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125
nádorválasztás céljából összehívott országgyűlésre ugyancsak Száraz Györgyöt kérték fel, illetve küldték ki a vármegye képviseletében. 171 A megbízólevelet (credentialis) és az utasításokat (instructiókat) azonban Száraz György még nem kapta kézhez, ezért az augusztus 22-i levelében sürgette azok elküldését, mivel — ahogy írta „a gyűlés szept. 8-án beáll". 172 Sürgetésének a megye csak az augusztus 29-i gyűlésében tett eleget. 173 Az ablegátusoknak kötelességük volt az országgyűlés lefolyásáról és a hozott döntésekről kiküldő megyéjüknek részletesen beszámolniok. E kötelessége alapján Száraz György még Pozsonyból 1715. június 16-án elküldött hosszú beszámolójában tájékoztatta a megyét a diétán történt eseményekről. A jelentés szerint „addig is, amíg a király meg nem érkezett, a nádori szék üresedésben lévén, a gyűlésen gr. Pálffy Miklós országbíró elnökölt és azon főleg a katonai téli kvártélyozások ügyét tárgyalták. A királyi pár megérkezése után az uralkodó a nádorságra való jelölését az nemes Országhnak megh kütte, aminek alapján az országgyűlés egyhangú felkiáltással gr. Pálffy Miklóst választotta az ország nádorává". Jelentésével együtt Száraz György elküldte az elkövetkezendő országos összeírás lajstromainak a mintáját is, hogy azt kitöltve a megye küldöttei október 1-ére az országgyűlésre hozzák magukkal. A királyné koronázásának a lefolyásáról azonban írásában nem tett semmi említést sem. 17,1 Az összeírással kapcsolatban leszűrt tapasztalatok alapján szerkesztett instrukciókkal Daróczy Ferenc és Slovenich Mihály, megyei küldöttek indultak el a folytatólagosan tartott országgyűlésre. 175 Az 1719-ben kezdődő országgyűlésen is Daróczy Ferenc és Slovenich Mihály képviselte a vármegyét. 176 De 1720. évben még Gyurekovics Péter megyei jegyzőt is kiküldték a rendek Pozsonyba, hogy ott a megyének az országos összeírásra vonatkozó észrevételeit és előterjesztéseit, a delegátusokkal együtt minél hatékonyabban tudják képviselni. Gyurekovics részére márc. 1-től májusig 150 forint külön munka, illetve kiküldetési díjat állapítottak meg. 177 Az 1722. évi június hó 27-én megnyíló pozsonyi országgyűlésre küldöttként Daróczy Ferenc alispánt és Petrovszky József főszolgabírót választotta meg a május 18-án tartott közgyűlés. Ugyanezen alkalommal a megyének a hadiadó kivetésével, a megyében szállásoló katonaság elhelyezésével és ellátásával kapcsolatos sérelmeit és panaszait pontokba foglalva azzal az utasítással adták át a követeknek, hogy azokat az országgyűlésen ismertessék és igyekezzenek e tekintetben a megyére nézve minél kedvezőbb eredményt elérni, a Habsburg-ház nőági örökösödése tárgyában benyújtott törvény tárgyalása során pedig mindenben a nádor kívánságainak megfelelő magatartást tanúsítsanak. E törvényjavaslatot a rendek és a megyei kiküldöttek szinte egymással versenyezve, minden ellenvetés és nehézség nélkül fogadták el. 178 A folyamatosan tartott országgyűlésre a királyt küldöttség hívta meg. Ezért jelentette Petrovszky főszolgabíró, mint a megye küldötte, hogy „a diéta már nem fog sokáig tartani — így szólt az 1723. május 16-án kelt levél — mivel Őfelségét május 24-re Pozsonyba várják"} 79 A király személyesen meg is jelent az országgyűlésen és örömmel vette tudomásul a neki kedvező és egyhangú döntést. Az 1728. évi május 11-én Dunaföldváron tartott közgyűlésen első pontként azt a királyi leiratot olvasták fel, amely az újabb országos összeírást is tárgyaló pozsonyi diétára a megye „két bene instruktos" (utasításokkal jól ellátott) áblegátusának a kiküldését kívánta meg. A gyűlés Daróczy Ferenc al154