Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125

Adószedő egyhangúlag Boekler Antal lett. A táblabírák: Nagy Gáspár, Szalay Mihály, Meszlényi Pál és Friebájsz Ferenc maradtak és az újakkal, Kiss Sándorral és Bossány Ferenccel együtt tették le az előírt esküt. Esküdtek maradtak: Dömötör János, Dalmata Ferenc, Vissy János, Székely István, Czompó József, Barbacsy György, Ferencffy György, Benyovszky Sándor és Pesthy Mihály. Kommisszáriusnak Ferenczffy Jánost hagyták meg. Fiskálisokká a hatóság részéről Martony Jánost, a foglyok részéről Lakóczy Mihályt választották. Közülük az utóbbit mintegy hivatalból kirendelt védőnek lehet talán tekinteni. Végül megyei orvosként Sitter Györgyöt továbbra is alkalmazták, segítségül még Plósz Jánost rendelték melléje. A kapitány személyében, a megyei katonák és hajdúk létszámában változás nem történt, beosztásukat ezúttal is az alispánra bízták.

153 Ezen a közgyűlésen újból megállapították a tisztviselők saláriumát is. Igaz, 1718-ban statútummal rendezték a tiszteletdíjakat, de a munka szaporodásával és az árak emelkedésével szükségessé vált azok emelése is. A főispán évi 1500 forint honoráriumban részesült. Az alispán saláriuma évi 600 forint a jegyző saláriuma évi 300 forint a helyettes jegyző saláriuma évi 200 forint a főbírák saláriuma á évi 160 forint (összesen 480 forint) az adószedő saláriuma évi 300 forint a komisszárius saláriuma évi 110 forint egy esküdt évi saláriuma 70 forint a fiskálisé 150 forint a helyettesé 100 forint a megyei ágensé 150 forint a megyei orvosé 150 forint a helyettesé 100 forint a megyei kapitányé 54 forint egy-egy katonáé 52 forint egy-egy hajdúé a börtönnél 42 forint egy-egy hajdúé a végrehajtónál 14 forint

154 A megválasztott nemeseknek a tisztséget el kellett fogadniok és azt, különbeni pénzbírság terhe mellett, legalább egy évig viselniök is kellett. Ilyen bírságolásra azonban Tolna megyében a XVIII. században egyáltalán nem került sor. A következő általános tisztújítást már a törvény előírásának megközelítőleg eleget téve, négy év múlva tartotta meg a megye nemessége. Az 1736. szeptember 24-én installált adminisztrátor-főispán a megyei tisztviselők lemondását tárgyaló közgyűlést a következő napra, szeptember 25-ére tűzte ki, az általános tisztújítószék időpontját pedig ugyanezen év október 22. napjában állapította meg.

155 Erről a tisztújítószékről azonban hiányzik a jegyzőkönyv. így csak egy következő évi jegyzőkönyv hiányos adatai alapján következtethetünk arra, hogy alispánná Perczel József, volt főjegyzőt, főjegyzővé Gáli Gábort, 150