Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

Az 1696-i összeírás szerint Mucsi, Závod, Kis- és Nagyszékely B o t k a Ferencé, a pápai lovasőrség fővajdájáé volt. 1697-ben Lipót neki és Székely Istvánnak adta Furdics Judit birtokait. Ebben az évben halt meg, mert az 1698. januári közgyűlésen özvegye és gyermekei tiltakoznak, hogy a halála után rájuk szállt 36 birtokot mások használják jogtalanul. 1700-ban az örökösei Sinzendorf Weihard Vencelnek adták el birtokaikat 10 400 forintért, majd külön a pálfalvi forgómalmot 1350 forintért, — Varsád pusztájukat pedig ugyanazon évbon Székely Istvánnak adták el.

50 A simontornyai cs. kir. uradalom 1689-i összeírásában azt olvassuk, hogy Szentgyörgy ura a győri F ö r d ő s Mihály volt. Az abai Fördős-család Fehér megyei volt, azonban Fördős Mihály Győrött lakott. 1669-ben a pécsváradi apát és nemes Fördős Mihály jelenlétében hallgattak ki három sárközi jobbágyot a bátai apátság birtokairól, tehát már akkor kellett valami kapcsolatának lennie megyénkkel. Sajnos, azt nem mondták meg, hogy hol történt a kihallgatás. 1685-ben a decsi polgárok azt írták földesuruknak, Jány Ferencnek, hogy „Fördős Mihály urunk az nyéki Varga Istvánnak az pénzét eltartotta volt Győrött". 1700-ban királyi ember volt Sinzendorf beiktatásánál, s a megyegyűléseken mindig ott volt az ablegátusa. A felesége Pázmándy Erzsébet volt.

51 A Krassó megyei eredetű F i á t h -család szintén birtokos volt Szentgyörgyön, de emellett Szentpéteren és Németin is. Fiáth János 1697-ben a dunáninneni kerület perceptorátusának főnöke volt, 1699-ben pedig Győr megye alispánja. Szentpéter pusztában volt része Deszpoth Imrének is, aki azonban ezt 1701-ben eladta Fiáth Jánosnak és feleségének, Fördős Katának.

52 Farkas Mihály győri postamester két közgyűlésen is részt vett 1699ben, mint megyei birtokos. Birtokrésze Szentpéteren volt.

53 Valószínű, hogy régi birtokos volt itt a G o r u p -család is. Tengelic, Med és Bika volt a birtoka Gorup Péternek, akinek özvegye, Dobos Judit és fia, Ferenc 1698-ban a Sárvíz mellett fekvő Medet és Bikát húsz esztendőre Bosa Istvánnak zálogosították el. — Gorup Ferenc pedig Tengelic pusztáját 1700-ban öt esztendőre bérbe adta a Győrött lakó Nussdorfer Ferenc kincstári jószágigazgatónak és Hermány Andrásnak. Mindebből azt következtethetjük, hogy másutt lakhattak s másutt voltak a birtokaik is. Gorup Ferenccel csak egy alkalommal találkozunk ezekben az években: 1699-ben gyalázkodó levelet írt az alispánnak; ezt felolvasták a közgyűlésen, s az alispán tiltakozva ellene kijelentette, hogy fenntartja magának a jogot a további lépéseket illetőleg.

54 Birtokos volt megyénkben a Bosnyák -család is. A hatalmas anya vári vagy sártornyai uradalomhoz, amely a XIV. század végétől a Györgyi Bodók kezén volt, nőágon jutott Bosnyák Tamás. Amikor benne a család fiágon kihalt a XVII. század derekán, a terjedelmes családi birtokok részben a leányági utódok kezére kerültek, tekintélyes részükre azonban, épp az anyavári uradalomhoz tartozó birtokokra a XVII. század végén a neoacquistica commissio tette rá a kezét, s Lipót 1696-ban eladományozta többeknek a számos megyében, köztük Tolnában is fekvő birtokokat.

55 Az 1702 októberében tartott közgyűlésen Simaházy Ferenc kérésére bizonyságlevelet ad ki a megye, hogy két Mányok van: az egyik Kismányok, amelyik Sinzendorf grófé, a másik pedig Nagymányok, amelyik valaha a T u r ó c z y -családé volt, most pedig Simaházyé.

56 Közelebbit azonban erről a Turóczy-családról nem tudunk. 15