Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125

400 — 167 50 142 50 70 50 45 — 5 — 38 25 90 — 36 — 1725. május 25-én elfogadták Haczinger Pál kőművesmesternek székházépítési költségelőirányzatát, amely szerint az építéshez szükséges értékben frt dénár 236 500 drb. cserép, ezre 2 frt 473 — 770 pozsonyi mérő mész, mérője 50 dénár 385 — Haczinger Pál kőművesmesternek mindennemű kőművesmunkáért 700 — Fielbinger Kilián ácsmesternek mindennemű ácsmunkáért 335 szál (darab) fenyőfa, 1 darab 50 dénár 950 darab léc, rúd, 1 darab 15 dénár 47 000 zsindely, 100 darab 1 f. 50 dénár 900 drb közönséges léc, 1 darab 05 dénár 300 drb. nagy szeg 17 000 drb. lécszeg, ezre 2 frt 25 dénár 104 000 drb kisebb zsindely 4 centenários (kb. 2—3 mm) vas a költségvetés szerint az építési költség 2552 frt és 75 dénárt tett ki.

83 A székház 1727. évben már készen állott. Ettől az időponttól kezdve mintegy ötven éven át addig, amíg a karok és rendek a megye székhelyét Szekszárdra helyezték, a közgyűléseket általában Simontornyán tartották. Bár előfordult még, hogy Szekszárdon az apátság székházában is sor került egy-egy ünnepélyesebb közgyűlés — főispáni beiktatás, általános tisztújítás — tartására, sőt néha Földváron és Tolnán is összegyűltek a megye nemesei fontosabb ügyek megvitatására.

84 Tárgysorozat A közgyűlésen (generális congregatio) tárgyalásra kerülő ügyek sorrendjét, vagyis a tárgysorozatot Tolna megyében bizonyos rendszeres és állandó gyakorlat alakította ki. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a gyűlésen először mindig a királytól, vagy a nádortól érkezett leiratokat, utánuk a kormányszékek: a királyi kancellária, a helytartótanács és egyéb hatóságok rendeleteit olvasták fel és vitatták meg. Ha e rendeletek ellen nem merült fel észrevétel, akkor azokat kiadták az alispánnak végrehajtásra.

85 Második pontként a társhatóságoktól, megyéktől beérkezett levelek, megkeresések ismertetése következett. A választ a gyűlés utasításainak megfelelően az alispán továbbította, illetve adta meg. Ezután a közgyűléshez megfellebbezett ügyeket tárgyalták meg. A közgyűlésnek legfontosabb és legkényesebb pontjai mégis a megyei tisztviselők választása, a megyei adó kivetése, a költségvetés megállapítása, a hadiadónak és a katonai beszállásolásnak a megye községei közötti arányos kivetése, illetve elosztása, általában a megyei kasszát közvetlenül érintő ügyek voltak.

86 Ezekről a pontozatokról, valamint a megyei közgyűlés által alkotott 139