Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125

Az 1699. és 1700. évi tisztújító közgyűlésen még mindig erre a három járásra választottak főszolgabírót.

52 Az 1701. évben azonban már csak a földvári és a simontornyai járással számoltak.

53 A dombóvári járás további fenntartása igazgatási szempontból teljesen feleslegessé vált. A járás 16 községéből ugyanis 9 községet: Hidast, Hosszót, Kozárt, Köblényt, Mágocsot, Maróczot, Nyergest, Sásdot és Tarost a folyamatban volt határper eredményeképp már Baranya megye adminisztrálta. Ezen a közgyűlésen határozatilag kötelezték a rendek a főszolgabírákat, hogy „ezentúl állandóan a járásuk területén kell lakniok, illetve tartózkodniuk; még pedig a simontornyai főszolgabírónak Pinczehelyen, a földvárinak Földváron kell hivatalt tartania."

5

** 1701—1725. nem változott a járások száma, legfeljebb területükön egyes helységek elhagyottakká váltak, mások meg újra települtek. 1725. október 16-án Simon tornyára egybehívott generális congregación (általános megyegyűlésen), amely egyben tisztújító közgyűlés (sedes restauratoria) is volt, a rendek megállapították, hogy „a napról-napra népesebb megyét két járásban jól adminisztrálni nem lehet. Feltétlenül szükség van egy harmadik járás szolgabíróvál váló igazgatására, hogy a szegény nép nagyobb gondozásban részesülhessen." Az alispán javaslata alapján ezért a gyűlés a harmadik járást „völgységi" névvel meg is szervezte.

55 Ez a név valószínűleg még a Mohács-előtti időkre nyúlik vissza és a jelen esetben a „Völgységh"-nek nevezett hegyaljai kerületről lehet szó. Az elnevezés az 1696. májusi közgyűlés jegyzőkönyvében is előfordul Dombóvár vidékének a megjelölésére.

56 Az új járás létesítésével a járási beosztás a következőképp alakult: a földvári járás Agárd (Sió), Alsónyék, Alsónána, Báta, Bátaszék, Bölcske, Börzsöny, Decs, Demerkapu, Dorog (Nagy), Eőcsény, Fadd, Földvár, Gergyen (Gerjen), Kajdacs, Ladomér (Ladomány), Leperd, Madocsa, Mórágy, Mözs, Paks, Pilis, Szálka, Szent-György, Szekszárd és Tolna, összesen 26 helység, Kőszeghy Mihály főszolgabíró igazgatása alatt. A simontornyai járás Bedegh, Berény, Dombóvár, Döbrököz, Értény, Felsőnyék, Gyönk, Hidegkút, Iregh, Jováncza (ma Gyulaj), Kánya, Keszi (ma Magyarkeszi), Kis-Székely, Kónyi, Kölesd, Medina, Miszla, Nagy-Székely, Nana (ma Felsőnána), Ozora, Pinczehely, Pálffa, Pogányi, Regéli (ma Regöly), Simontornya, Szakáll, Szakcs, Szántó, Szokoll (ma Nagyszokoly), Szent-Lőrinc (ma Sárszentlőrinc), Thamási, Tengőd, Tormás és Udvari, összesen 34 község. A járás főszolgabírója Dalmata János lett. A. völgységi járás Apar, Belacz, Bonyhád, Csicsó, Czikó, Hőgyész, Izmind (ma Izmény), Kakasd, Kalaznó, Kis-Dorogh, Lengyel, Majos, Máza, Mucsffa, Mucsi, Nagy-Mányok, Szakadat, Tevell, Várallya, Várasd, Vejke, Závöth (Závod) és Zomba, Összesen 133