Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125

23 helység. Főszolgabírájává a megyei közgyűlés Geöcze Gábort választotta meg.

57 A telepesek ide-oda vándorlása következtében a járásokban egyes helységek elnéptelenedtek, másutt újak keletkeztek. Ebből kifolyólag a megye vezetői szükségesnek vélték a járási, beosztás kiigazítását, ami alig egy év elteltével, az 1726. évi február 5-i közgyűlésen meg is történt.

58 A kiigazítás során főleg a völgységi járás községeinek a száma szaporodott meg. A földvári járásból ugyanis Alsónánát, Börzsönyt és Ladományt, a simontornyai járásból pedig Diósberényt, Gyönköt, Kistormást, Kölesdet és Medinát csatolták a területéhez. Az időközben benépesült négy községgel, Györe, Kápolna, Kéty és Kismányokkal 35-re emelkedett a járás helységeinek a száma, a földvári járás 26 és a simontornyai járás 28 községével szemben.

59 A kiigazítást egyébként bizonyos földrajzi szempontok is indokolták. A járási beosztás kérdése ezzel az intézkedéssel hosszabb időre rendeződött, legfeljebb az újranépesedés következtében csak a helységek száma növekedett a járások területén belül. A XV. században létezett 21 mezőváros közül a megyében Báta Dunaföldvár Szekszárd Bátaszék Ozora Tamási és Dombóvár Paks Tolna Döbrököz Simontornya őrizte meg mezővárosi jellegét, míg Fadd Györköny Széplak és Dalmand Szakcs Várasd Gyánt elnéptelenedés folytán megszűntek mezővárosok lenni. Maré és Nádasd (Mecseknádasd) Baranya megye, Szili (Somogyszil) pedig Somogy megye területéhez került a hosszú ideig tartó határperek folyamán. Pincehely község már 1715-ben emelkedett mezővárosi rangra, míg Szakcs csak 1795-ben nyerte vissza mezővárosi státusát. Megyei közgyűlések A megyei önkormányzat legfontosabb bázisa mindenkor a megye nemeseinek egyetemes közgyűlése (generális congregatio), részben a kisgyűlés (particularis congregatio) és mellettük a megyei ítélőszék (a sedes iudiciaria, összevonva sedria) volt. A közgyűléseken eleinte, egészen a XVII. század végéig, inkább csak peres ügyekben ítélkeztek és szolgáltattak igazságot. Később azonban már mind gyakrabban előfordult, hogy egyik-másik közgyűlésen általános igazgatási kérdések tárgyalására is sor került. Igazgatási ügyeket tárgyaló közgyűlésre és igazságot szolgáltató törvényszékre való szétválasztás az ország legtöbb megyéjében, így Tolnában is, a XVIII. század elején következett be.

60 134